A szélütésről…

Szélütés akkor következik be, amikor az agy vérellátása zavart szenved és a szerv oxigénhiányossá válik. A stroke-os esetek 85%-át az erek elzáródása váltja ki, a többi az elszakadt erekkel járó vérzésnek tudható be. Évente mintegy hatmillió ember hal meg szélütésben, ezzel ez a második vezető halálok a szívroham után. Szélütéskor az agyban csökken az oxigénszint, emiatt a szerv elsődleges „üzemanyagát” kezdi el égetni, de nem a megszokott módon. A glükóz energiakinyerés céljával történő oxidálása helyett, anaerob lebontásra vált, ami felszabadít ugyan energiát, de savat is termel, ez pedig kiválthatja az agysejtek elhalását.

A kutatásról…

Az ausztrál tölcsérhálós pók marása 15 percen belül végezhet egy felnőtt emberrel, de az ártalmatlan fehérje megvédheti az agysejteket a szélütés pusztításától, akár órákkal a katasztrófa bekövetkezte után is. Amennyiben a fehérje jól vizsgázik a klinikai tesztek során, az első készítmény lehet, amellyel az orvosok védelmet nyújthatnak a szélütés által kiváltani képes, kiterjedt idegsejtpusztulástól. A szakemberek teljesen véletlenül botlottak bele a védelmező molekulába, amikor szekvenálták a Queenslandben és Új-Dél-Walesben élő Hadronyche infensa tölcsérhálóspók-faj mérgében lévő toxinok DNS-ét.

A Hi1a fehérje egy másik, az agysejtek védelmére alkalmas vegyület két összefűzött másolatára emlékeztette őket, ezért szintetizálták, és patkányokon kipróbálták. Kiderült, hogy a vegyület blokkolja a savas feltételekre érzékeny és a szélütést követő agykárosodásban fontos szerepet játszó ioncsatornákat az agyban. A Hi1a-proteint, a szélütést követő két órával adagolva, 80 %-kal csökkentették az agykárosodás mértékét patkányokban. A fehérje emellett, nyolc órával később is hatékony volt, 65%-kal csökkentette az agykárosodás mértékét a kontrollcsoportnál tapasztaltakhoz képest.

A fehérjét megkapott patkányok sokkal jobban regenerálódtak a kontrollcsoportnál. A szerzők szerint a nem kezelt patkányok idegrendszeri és motoros teljesítménye nagyon rossz volt, míg a proteint megkapott egyedeknél szinte normális szintre álltak vissza ezek a funkciók.

A kutatók reményei szerint, a következő két évben elkezdhetik az emberi teszteléseket, de előtte még több kísérletet kell végrehajtaniuk, többek között azzal kapcsolatban, hogy a molekula a szélütés mindegyik fajtájánál bevethető-e, és alkalmazása biztonságos-e akkor, amikor a szélütést a megrepedt erek, nem pedig elzáródás váltja ki. A kutatásban a fehérjét közvetlenül az agyba juttatták, de azóta kiderült, hogy orron keresztül is bevethető.