A szorongás, mint népbetegség?

A világ minden táján előfordul, de továbbra is a fejlett Európában és Észak-Amerikában okoz a legnagyobb gondot a szorongás. A kóros nyugtalanság és a hozzá kapcsolódó pszichés betegségek, állapotok évente nagyjából 60 millió ember életét keserítik meg az Európai Unióban.

Kutatásról...

A Cambridge-i Egyetemen a fellelhető szorongás-felméréseket összesítették, ezek alapján több általános érvényű megállapítást tettek. Talán máshogy érezzük, de az érintettek száma világviszonylatban alig változott: 1990 és 2010 között; globális átlagban 100 emberből 4 szorong. A helyzet Észak-Amerikában a legrosszabb; itt 100-ból nyolcan küzdenek a betegséggel. Kelet-Ázsia hírnevéhez illően a legnyugodtabb, itt csak 100-ból alig hárman.A szorongó nők száma megközelíti a férfiak dupláját, a 35 év alatti fiatalok szintén felülreprezentált csoportot alkotnak. A brit kutatók kiemelik: a súlyos, krónikus betegségben szenvedőket is gyakran éri utol a nyugtalanság. A nyugati országokban élő szívbetegek tizede szorong, a nők erősebben, mint a férfiak.

A legrosszabb helyzetet a szklerózis multiplexes betegeknél tapasztalták; minden harmadik érintett klinikai értelemben is szorong. A Cambridge-i Egyetem kutatása arra is felhívta a figyelmet, hogy több olyan, feltehetően veszélyeztetett csoport is van, akik általában kimaradnak a felmérésekből.A társadalom perifériájára szorult csoportok; észak-amerikai, ausztrál, új-zélandi bennszülött népek, drogfogyasztók, szexmunkások – említett néhányat az egyik szerző, Louise Lafortune. A szorongásos állapotok sok embert érintenek, a betegek tartósan kieshetnek a munkából, esetenként pedig öngyilkosságot kísérelnek meg. A kutatási módszerek mégis erősen hiányosak.

Cambridge közegészségügyi szakértője, Carol Brayne szerint,a hiányosságok feltárásával a leginkább veszélyeztetett csoportok vizsgálatára irányíthatjuk a figyelmet.