Manapság sokféleképpen lehet kiereszteni a gőzt az egész heti hajtás után. Van, aki szórakozóhelyen tombolja ki magát, van, aki egy baráti társaságban privát körülmények közt. Ami biztos, egyre inkább jellemző a szórakozással kapcsolatos szokásokra, hogy szélsőségekbe tolódnak el és szinte mindig, jelen vannak a drogok. A drogok lényegében mérgek. A bevett mennyiség határozza meg a hatást. Egy kis adag serkentőszerként hat (felgyorsít). Egy nagyobb adag nyugtatóként hat (lelassít). A még nagyobb adag méregként hat, és akár halálos is lehet. Ez minden drogra igaz. Csak a hatás eléréséhez szükséges mennyiség különbözik. A függőség kialakulása fiatal korban egyébként akár hetek alatt bekövetkezhet.
De sok drognak van még egy hátránya az, hogy közvetlenül az elmére fejti ki a hatását. Eltorzíthatja a droghasználó érzékelését azzal kapcsolatban, hogy mi történik körülötte. Ennek eredményeként a személy tettei nagyon furcsák, ésszerűtlenek, értelmetlenek, sőt pusztítóak lehetnek.
Elég csak kimennünk hétvégén este Budapest utcáira és szinte percenként láthatjuk, hogy nem ritkán fiatalkorú lányok és fiúk (legveszélyeztetettebb a 12-16 éves korosztály) támogatják egymást ide-oda dülöngélve valamelyik szórakozóhely előtt, vagy épp csak lézengenek az utcákon, alkoholos italokkal a kezükben „bulizás” gyanánt. A látványt „fokozza”, amikor valamiféle tudatmódosító szer hatására, szórakozásból rúgják le a gépkocsik visszapillantó tükreit vagy zúznak be különböző üvegfelületeket, az egymás irányába tett durva fizikai bántalmazásokról nem is beszélve.
Biztos, hogy egyetlen szülő sem látja, illetve látná szívesen gyermekét kórházban, amint mondjuk szív-érrendszeri összeomlás miatt kezelik – ezt az állapotot az ecstasy szedésének hosszú távú hatása idézheti elő, ráadásul a fiatalok körében ez az egyik legkedveltebb, kábítószer. De ennek a tudatmódosító szernek a számlájára írható a test természetes vészjelzéseinek elnyomása, így téve ki magát bármelyik fogyasztó annak a kockázatnak, hogy túllépi teste fizikai korlátait és teherbírását. Ha például egy ecstasy hatása alatt álló személy nem veszi észre, hogy túlmelegedett, elájulhat, vagy akár bele is halhat a hőgutába. Azt a hírt sem hallaná szívesen a szülő, hogy gyermekét alkohol okozta öntudatlanság miatt érte halálos baleset, vagy öntudatlanságát perverzek használták ki szexuálisan.
Sajnálatos tény, hogy vannak csoportok, akik a legalizáció mellett érvelnek és ki merik jelenteni, hogy az elsődleges prevenció (a drogok ártalmairól felvilágosítani a gyerekeket) nem megoldás a drogfogyasztás visszaszorítására. Mindeközben az OEP évi, csaknem 4 milliárdot költ a függőségek kezelésére és a másfél millió magyar iskolás több mint 90%-a esélyt sem kap, hogy megtudja az igazságot a drogok káros hatásairól, mert egyszerűen nem részesülnek drogprevencióban. Szinte fölfoghatatlan, milyen érdekek és nagy mértékű felelőtlenség vagy netalán rossz szándék húzódhat meg a legalizációs törekvések mögött.
A fejlett, haladó országok drogpolitikái bebizonyították, hogy az időbeni és hatékony drogprevenció mind egyéni, mind társadalmi szinten hatásos, mérsékelt költségvetésű, szövődmények nélkül járó, hosszú távú megoldás. Az egyik legjobb példa erre Svédország, ahol óriási hangsúlyt kap az elsődleges prevenció. Részben ennek köszönhető, hogy az európai országok között Svédországban a legalacsonyabb, mindössze 7% a drogot kipróbálók aránya, (a kábítószer probléma Európában 2007 – (EMCDDA) Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja) míg a budapesti 11-12. évfolyamos diákok 47,5%-a kipróbálja a tiltott szereket. (Budapesti Corvinus Egyetem Viselkedéskutató központja által készített önkitöltős, osztályos lekérdezési módszerrel, kutatási asszisztensek segítségével történt felmérés)
Biztosan kijelenthető tehát, hogy a fiatalok túlnyomó többsége felvilágosítás hiányában nincsen tisztában azzal, hogy mekkora veszélyt vállalnak, amikor drogokhoz nyúlnak és így próbálják földobni az estéjüket vagy megoldani a problémájukat, boldogtalanságukat és akár enyhíteni a stresszt vagy csak „menők” és „népszerűek” akarnak lenni.
