Az emberek a kedvenc sportolójukat, csapatukat, olyan körültekintéssel választják ki, mint baráti és párkapcsolatukat. A versenyzőkön éppen ezért kétszer akkora a nyomás, hiszen nem csak önmaguknak szeretnének bizonyítani a sikereikkel, de a rengeteg lelkes szurkolónak sem szeretnének csalódást okozni. Sokan úgy gondolják a szurkolásban le nem vezetett agresszió rejlik, ezt társítják a futball huligánok megmozdulásaival, azonban ez nincs így. Az együttes szurkolásnak óriási pozitív energia kibocsájtása van, kutatásokkal bizonyított, hogy ez a hatás mind a közösségre, mind a sportolóinkra is teljesítménynövelő hatással van, továbbá testet-lelket doppingol.
Sportpszichológusok szerint, a drukkolás azáltal, hogy kielégíti az egyik alapvető pszichikai igényünket, a kötődés iránti vágyunkat, javítja a mentális egészségünket, ugyanis amikor szurkolunk, pozitívan éljük át a közösséghez tartozás élményét. Ennek köszönhető, hogy az olyan sporteseményeken, mint az EB és az Olimpia azokból is előtör a szenvedélyes, lelkes szurkoló, akit egyébként a hétköznapokon a sport nem hoz lázba. Ez kortól és nemtől független.
Sportpszichológiai tanulmányok szerint, az, hogy kinek szurkolunk, több dologtól is függ, egyrészt a közelség elvétől, nagyobb eséllyel szurkolunk azoknak, akik hazánkat képviselik, illetve egy városban születtek velünk, esetleg egy szívünknek kedves országot képviselnek. Ezen felül nagy eséllyel választjuk azt a csapatot, egyéni sportolót, akinek világszemlélete a mienkhez hasonló. Mivel korábbi személyes kapcsolat nincs a sportolók és a szurkolók nagy többsége között, ezért ezt a világképet a média akár negatívan, akár pozitívan is befolyásolhatja. Hiszen az újságcikkek, TV interjúk által ismerkedhetünk meg személyükkel. Végül, de nem utolsó sorban az ismerősség elve is közrejátszik a szurkolásban. Azaz ki azok a sportolók, csapatok, akik nevét a legtöbbször halljuk a mindennapok során.
A szurkolás nemcsak a drukkereknek fontos, a versenyzőknek is az egyik legerősebb dopping. Bizonyos esetekben azonban előfordulhat, hogy a sportoló megküzd az ismertséggel együtt járó terhekkel, hiszen előfordulhat olyan testi-lelki-mentális állapot, amikor több ezer ember szurkolása nyomásként nehezedhet rá, és esetleg aggodalmat vált ki belőle, hogy miattuk is jobban kell teljesíteni. Ez az érzés minden kezdő sportolónál jelentkezik legalább egyszer az élete során. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük minden sportolónak szüksége van megfelelő sportpszichológusi segítségre a pályafutása során. Ugyanis megfelelő segítséggel elérhető, hogy a szurkolók jelenléte doppingolja őket, és ne legyen bénító számukra.
A szurkolás iránti igényt, a szurkolás erejét az is bizonyítja,hogy Olimpia és EB-k idején számos munkáltató együtt nézte az adott sporteseményt a kollégáival, illetve a meccsekhez igazították a munkaidőt, az alatt az időszak alatt, ameddig az imádott csapatuk megmérkőzött. A szurkolásnak a szurkolók között is csapatépítő ereje van. Ennek köszönhetően születhetnek barátságok és párkapcsolatok is egyaránt. Hogy a lehető legtöbb helyen szurkolhassunk az olimpiai játékok idejére is egyre több vendéglátó és munkahelyre kikerül a mindenki számára elérhető televízió, így a leglelkesebb rajongók, szurkolók nem maradnak le a fontos eseményekről.
Szurkoljunk együtt,mert szurkolni jó!
