Mik azok a húgykövek?
A húgykövek mátrixból és a vizelettel kiválasztott anyagokból, ezek kristályaiból állnak. Összetételük alapján elkülöníthetünk kalcium-oxalát (kb. 75%) és kalcium-foszfát (kb. 5%) köveket, urátköveket (kb. 5%), fertőzés okozta köveket (10%) pl. struvit-köveket és ritka kőféleségeket (pl. cisztinkövek cisztinvizelésnél). Elhelyezkedhetnek a vesében (vesekő), a húgyvezetékben (vesegörcs esetén), a húgyhólyagban és ritkán a húgycsőben.
A vesekőbetegségről röviden
A lakosság kb. 5-8 %-nál fordul elő, de világszerte növekszik az új veseköves megbetegedések megjelenése. Férfiaknál 2-szer gyakoribb és a 30-60. életév között tetőzik a megjelenése. Hazánkban 300 ezerre tehető azok száma, akik mindkét veséből ismételten ürítenek köveket. A betegség családi halmozódást mutat, de inkább a kockázati tényezők iránti fogékonyság örökölhető. Olyan multifaktoriális megbetegedésről van szó, ahol az anyagcsere-tényezők hatására a vizelet túltelítetté válik a kőképző anyagokra nézve (pl. kalcium, oxálsav, húgysav), a vizeletkoncentráció túl magas (fajsúly >1015 g/l) lesz és a vizelet normál vegyhatása (pH) megváltozik. A kőképződést elősegíti a vizeletpangás (pl. anatómiai elváltozások, jóindulatú prosztata megnagyobbodás), a tartós fekvés, a szomjazás és a fehérjebő táplálkozás. A megnövekedett állati fehérje hatására a vizelet kalcium tartalma megnövekszik, fokozódik az oxálsav és a húgysav kiválasztása is a vizeletben, csökken a kristályosodást gátló citrát koncentrációja és savanyúvá válik a vizeletet. Mindezen tényezők kedveznek a kalciumtartalmú- és húgysavkövek kialakulásának. A vesekő sokáig tünetmentesen fejlődik ki. Ha elmozdul és a vizeletelvezető rendszerben elakad, vesekőrohamról/vesegörcsről (uretercolica) beszélünk, amelyet általában szabad szemmel nem látható véres vizeletürítés (haematuria) kísér. A betegség diagnosztizálásában segítséget jelent a vizeletvizsgálat (vizelet pH, fajsúly, baktérium, stb. kimutatása, és a kalcium, húgysav, oxálsav, foszfát, cisztin koncentrációjának megállapítása), a vérvizsgálat, az eltávozott kő analízise, valamint röntgen, CT, ultrahang és vesefestéses (urographia) vizsgálat. A terápia vesekőroham esetén görcsoldó, fájdalomcsillapító adása és kőhajtás (bő folyadékfogyasztás, mozgás-ugrálás, helyi meleg alkalmazása). Későbbiekben kőzúzás pl. ESWL (Extracorporal ShockWave Lithotripsy, azaz extrakorporális lökéshullám kőzúzás) és ultrahangvezérelt endoszkópos kőeltávolítás lehetséges. A kőképződés gátlására gyógyszeresen befolyásolják a vizelet vegyhatását és javasolják a vizelet koncentrációjának önellenőrzését tesztcsík segítségével (a vizelet fajsúlya ne emelkedjen 1010 g/l fölé).
Vesekőbetegség – Táplálkozás
Egyes táplálkozási tényezők elősegíthetik a vesekövesség megelőzését vagy – éppen ellentétesen – hajlamosíthatnak annak kialakulására. Az étrend módosításával megváltoztatható a vizelet összetétele, amely hatással lesz a vesekő kialakulására.
Általános javaslatok
A kövesség fajtájától függően kőtípusonként változnak az előírt táplálkozási jellegzetességek, de mégis megfogalmazhatók általános étrendi javaslatok:
- Bőséges folyadékbevitel. A vesekőbetegség megelőzésében nagy jelentősége van a sok folyadék fogyasztásának, ami azt jelenti, hogy a naponta ürített vizelet mennyisége érje el a 2 litert. Ez napi kb. 2,5-3 liter, elsősorban víz fogyasztásával valósítható meg, amelyet növelni szükséges jelentős vizeletvesztés, izzadás és testmozgás esetén. Ez a mennyiség elősegíti a kellően híg vizeletet, így nem koncentrálódik be, kristály nem alakul ki belőle. Célszerű a nap folyamán egyenletesen elfogyasztani, akár éjszakai ébredéskor is javasolt inni.
- Mértéktartó fehérjefogyasztás. Legfeljebb 0,8-1 g /ttkg legyen naponta és döntően növényi fehérje. • A telített zsírok és transzzsírok lehető legkevesebb, a telítetlen zsírsavak fokozott bevitele.
- A túlzott szénhidrátfogyasztás mellőzése, mivel növeli a vizelet kalciumszintjét és csökkenti a citrátszintet.
- A normál testtömeg elérése és fenntartása. Néhány tanulmány szerint a túlsúly és az elhízás megnövekedett kalcium-, oxalát-, húgysavkiválasztódással és alacsonyabb vizelet-pH-val jár, amelyek növelik a vesekövek kialakulásának kockázatát.
- A túlzott mennyiségű só használatának mellőzése. Maximálisan napi 5-6 g mennyiség javasolt.
- Zöldség-, főzelékfélék és gyümölcsök kiegyensúlyozott, napi többszöri fogyasztása. A vizeletre nézve döntően természetes lúgosító hatásúak (1. táblázat). Csökkenthetik a vesekövek kialakulását, mivel a kalcium és a húgysav kristályosodást gátló citrát, magnézium szintje ekkor magasabb a vizeletben és a vizelet pH-ja is magasabb.
- Mértékletes és változatos étrend.
