A tekintélyelvű szülőnek mindenekelőtt elvei vannak, amelyet semmilyen körülmények között nem adnak föl. A szabályoknak, amelyeket fölállítanak, maradéktalanul alárendelnek mindent. Nem kötnek kompromisszumot, tévedéseiket akkor sem vallják be, ha ők maguk tisztában vannak azzal, hogy nem volt igazuk.
Legfőbb hibájuk persze nem az, hogy szabályokat állítanak föl, hiszen ésszerű korátokra mindenképpen szükség van, hanem az, ahogyan ezt megteszik. Esetükben a gyerek nem azért nem megy a tűz közelébe, mert tudja, hogy az megégetheti, és az számára lesz fájdalmas, hanem azért, mert apa/anya azt mondta. A tekintélyelvű szülő nem alkudozik, nem magyaráz, ellenben szigorúan büntet.
Az autoriter szülő gyermeke visszahúzódó, alacsony önértékelésű, bűntudatos, általában nem kezdeményez, nem kreatív. Ennek oka az, hogy tetteit a félelem irányítja.
A második részben az autoritatív vagy irányító szülőtípust mutatjuk be, és egyúttal azt, hogyan lehet önálló, barátságos, együttműködő gyermeket nevelni.
(Fotó:onlineparentingcoach.com)
