Általában 5-6 éves korban kezdi el a gyerekeket igazán érdekelni a téma, sokat beszélnek róla, és kérdeznek is. Várd meg, míg kérdez, de tudd meg előtte, ő mit gondol a halálról. Ehhez mérd – a gyerek szintjéhez illő- magyarázatodat. Olyan magyarázatot adj, ami illik a világképedhez, és számodra is megnyugtató. A gyerekek talán nem értik meg pontosan, amit át szeretnél nekik adni, de az érzéseidet nagyon is észlelik. Sokan közülük azt hiszik, az illető ugyan elment, de majd vissza fog jönni. Csak 8-9 éves korukra értik meg a halál visszafordíthatatlan voltát.
Ha azt látják, hogy nem szívesen beszélsz a halálról, máshonnan fogják beszerezni az információikat. Társaiktól az óvodában, vagy az óvónőtől, amit aztán kiegészítenek a tévében látottakkal, no meg a saját világképükkel. Az eredmény nagyon torz is lehet.
Az a gyerek, aki fél, retteg a haláltól, a temetőtől, általában a családtagok témával kapcsolatos elfojtott érzéseit éli meg így.
Fontos hát, hogy rendezd az érzelmeid, megnyugtató válaszokat adj a kérdéseire, és igen, kiviheted a temetőbe is. A temetőben nem feltétlenül kell elmondani neki, hogy ott nyugszik a halott teste, de azt igen, hogy ott emlékeztek rá. Ha nem szeretnéd kivinni, közös emlékezésre a családban, otthon is nyílik mód egy gyertya meggyújtásával, és nem csak halottak napján.
(Forrás:lelkielet.hu, Fotó:fieldnotesfromfatherhood.com)
