Egy kis szünet nem csak a diákévek alatt lehet hasznos
Az érettségi utáni egy év kihagyás, a „gap year”, nem feltétlenül csak ebben az időszakban lehet hasznos, hanem akár későbbi életszakaszokban is. Sokan a felsőoktatásban töltött éveket szakítják így meg, például az alapképzés és a mesterképzés között hagynak ki egy évet, mások pedig a diploma megszerzése után tartanak szünetet.
De nem csak a huszonéves korosztálynál, hanem az idősebbeknél, a harmincasoknál, negyveneseknél is érdemes megfontolni, hogy a kiégés megelőzésére hasznos időnként – általában 7 évente ajánlják – egy-egy rövidebb-hosszabb szünetet beiktatni, vagy csak egyszerűen a megszokott munkából kiszakadva valami mással foglalkozni egy ideig. Ha erre van lehetőség.
Érdemes megtervezni a “szabad évet”
Ezt a szabad évet persze strukturálni kell, nem az a cél, hogy az egész napot henyélve vagy bulizással töltse a fiatal – figyelmeztet a szakember. Három nagy csoportot lehet megkülönböztetni, az egyik azoké, akik céltudatosan nem is felvételiznek, hanem kifejezetten rászánnak egy évet a feltöltődésre. A másik csoportban azok vannak, akik felvételiznek ugyan, be is kerülnek valamilyen főiskolára vagy egyetemre, de halasztanak a folytatás előtt. A végpóluson pedig azok vannak, akiket nem vettek el, ezért esetükben nem választás kérdése az egy év kényszerszünet, mégis ha már így alakult, érdemes a legésszerűbben eltölteni.
Egész életre szóló döntés születhet
Lehet például külföldi munkatapasztalatot szerezni vagy önkéntes munkát vállalni a világ valamely részén. Itt nem csak ismereteket szerezhet egy fiatal, hanem akár már orientálódhat is. Ha a segítő munka iránt érez affinitást, akkor olyan típusú feladatot kereshet Európában vagy a világban, de építhet kórházat Ghánában vagy taníthat gyerekeket Indiában. Nagyon sokféle önkéntes munkát lehet végezni. A pályaorientációnak pedig éppen az a legfontosabb üzenete, hogy mindenki megtalálja az érdeklődésének leginkább megfelelő munkát, amit aztán akár egy életen keresztül is szívesen művel. Innen megközelítve rengeteg előnnyel kecsegtet egy ilyen év.
Önkéntes munka külföldön
Az Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service, EVS) az Erasmus+ program keretén belül 17 és 30 év közötti fiataloknak nyújt lehetőséget arra, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön önkéntes munkát végezzenek, így nemzetközi tapasztalatot szerezzenek és élményeket
Önkéntesként egy társadalmilag hasznos, nonprofit szervezetnél dolgozhatnak a fiatalok. Az önkéntesség időtartama minimum 2 hónap, maximum 12 hónap. Több terület közül lehet választani: ilyenek például az ifjúsági- és gyerekprogramok, a szociális terület, a kultúra, művészetek, környezetvédelem és a sport.
Az Európai Unió anyagi támogatást nyújt az önkéntes szolgálat megvalósításához az Erasmus+ program keretében: a program fedezi az útiköltséget, a szállást, ellátást, biztosítást, nyelvi felkészítést és némi zsebpénzt. A programban akkreditált civil szervezeteken (küldő és fogadó szervezetek) keresztül lehet részt venni.
Ha olyan önkéntes munkát vállal valaki, ahol legalább a szállása, ellátása biztosított, akkor máris kisebb teher hárul a szülőkre.
Tapasztalatszerzés, nyelvtanulás, akár pénzkereset is
Számtalan lehetőség áll a fiatalok előtt, ha hasznosan szeretnék eltölteni ezt a kihagyott évet, például lehet pincérkedni egy hajón, ezzel nem csak a szállodaiparban próbálhatja ki magát valaki, de nyelvet is tanul, pénzt is keres, vagy szóba jöhet a bébiszitterkedés is, ami miatt akár dönthet a pedagógus pálya mellett, de ráébredhet arra is, hogy egyáltalán nem való neki, hogy gyerekeket tanítson vagy vigyázzon rájuk. Egy ilyen tapasztalat megerősítheti az eredeti érdeklődését, de az is lehet, hogy teljesen más irányba viszi, hiszen rájön, hogy az eddig preferált munka egyáltalán nem való neki.
Mindeközben kapcsolati tőkét kovácsolhat, valamint olyan tapasztalatokra tehet szert, akár több területen is, aminek később hasznát látja. Az önéletrajzban is jól mutat a külföldi diákmunka vagy az önkéntesség.
Magyarországon kevés statisztikai adat áll rendelkezésre, amiből látni lehetne, hogy hányan döntenek úgy, hogy vállalnak egy „gap yeart”, de például hazai online fórumokról, ahol fiatalok beszélgetnek egymással erről a témáról, kiderül, hogy a magyar diákok kifejezetten félnek attól, hogy „lemaradnak” valamiről, ha halasztanak. Nagyon gyakori hozzászólás ezeken a fórumokon, hogy azért nem szabad egy évet „henyélni”, mert aztán majd nem tud újra visszarázódni a mókuskerékbe. Illetve sokan egyenesen amolyan úri huncutságnak tartják a halasztást, és főleg az angolszász minta alapján, úgy vélik, ez leginkább csak a gazdagoknak való „láblógatós év”.
Az elmúlt évtizedek oktatási rendszerében persze igen könnyen lehetett éveket „veszíteni”, hiszen ha valaki egy évvel később ment az óvodából az iskolába, esetleg nulladik évfolyamra került egy nyelvi tagozatos gimnáziumba vagy halasztott egy évet egyetem előtt, könnyen kerülhetett akár három év hátrányba is a kortársaihoz képest.
A szakember szerint azonban, annak ellenére, hogy a pénzkeresés megkezdése valóban kitolódik ily módon, ez a néhány évnyi „csúszás” inkább csak előnyére válhat mindenkinek. Hosszú távon tehát ez nem „elvesztegetett” idő, hanem valósabb elköteleződés lehet az eredménye egy pálya, vagy valamilyen munkakör mellett .
