A gyermekek egészségi állapota
Az elmúlt években végzett, tápláltsági állapotra és táplálkozási szokásokra vonatkozó felmérések egyértelműen rámutattak arra, hogy már a gyermekeknél megfigyelhetőek azok a helytelen életmódbeli szokások, amelyek kihatnak a felnőttkorra és olyan krónikus betegségek kialakulásához vezetnek, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség vagy számos daganatos betegség. Ezek közül a kockázati tényezők közül a túlsúly és az elhízás problémája már gyermekkorban jelentkezik, évről évre növekvő tendenciát mutatva. Minden negyedik gyermek túlsúlyosnak vagy elhízottnak bizonyul, ami nem csak az említett betegségek kialakulása szempontjából veszélyes, de a társadalmi beilleszkedést is megnehezítheti ebben az érzékeny életkorban. Az egészségben eltöltött életévek számát csökkentő betegségek legfőbb kockázati tényező közül a legtöbb táplálkozással kapcsolatos, így kétség sem fér hozzá, hogy ezen a területen szükséges változást elérni, minél korábbi életkorban kezdve a beavatkozást. Ez egy minden érintett, így a kormányzati szervek, szakmai szervezetek, oktatási és egészségügyi intézmények, élelmiszeripar és természetesen a szülők bevonását igénylő folyamat. Az elmúlt években számos jogszabály, ajánlás és program került kidolgozásra a gyermekek egészségének előmozdítása és megőrzése érdekében. A kormányzati szervek oldaláról többek között olyan, a népegészségügyi célok elérését szolgáló intézkedéseket láthattunk, mint az egészséges közétkeztetés előírása, az egészségnevelés alaptantervbe építése, vagy a mindennapos testnevelés óra bevezetése, amelyek megvalósításában az oktatási intézmények szereplői is szerves részt vállalnak. A szakmai szervezetek a lakosságot/családokat érintő egészségfejlesztő/egészségmegőrző programok kidolgozásával és szakmai felügyeletével, míg az élelmiszeripari cégek a korszerű termékfejlesztési folyamatokkal, valamint a dietetikus szakemberek segítségével kidolgozott oktatási anyagokkal járulnak, illetve járulhatnak hozzá a cél eléréséhez.
A gyermek mindennapi étkezése alkalmával fontos, hogy…
A tanév kezdetekor különös figyelmet kell fordítanunk az óvodások és kisiskolások táplálkozására, hisz a nyári pihenést követően nagyobb fizikai és szellemi igénybevétel vár rájuk, illetve a hűvösebb idő is beköszönt, aminek hozadékait erős immunrendszerrel lehet kivédeni. Ebben az életkorban a gyermekek idejük nagy részét intézményben töltik, ám az otthon látott példa ugyanekkora, ha nem nagyobb jelentőséggel bír. Mit fontos észben tartani az óvodások és kisiskolások mindennapi táplálkozása kapcsán?
…reggelivel indítsa a napot
Az elmúlt évek kutatásai egybehangzóan arra világítottak rá, hogy a gyermekek egyharmada nem reggelizik. A 4-10 éves, budapesti és kecskeméti óvodásokra és kisiskolásokra vonatkozó korábbi reprezentatív kutatás eredménye is ezt bizonyította: a felmért iskolások 31%-a reggeli nélkül indul el otthonról, így az akár 10-12 órás nem evést követően üres gyomorral ülnek az iskolapadba, ami a figyelem és a koncentrációs képesség zavarához, fizikai teljesítményromláshoz, illetve a vércukorszint esésének következményeképpen akár balesetekhez is vezethet. Az óvodások az intézményben kapnak reggelit, így esetükben legtöbb esetben pótolható az otthon elmaradt reggeli, ám fontos, hogy legalább a hétvége alkalmával tanítsuk őket az otthoni reggelizés fontosságára. A reggeli kihagyásának két fő oka az időhiány, illetve hogy a gyermek nem éhes. Fontos, hogy a szülők rászoktassák gyermekeiket a korai lefekvésre, így reggel könnyebben fel tudják őket kelteni; negyed óra pedig elegendő ahhoz, hogy egy gyorsan elkészíthető, de mégis tápláló reggeli kerüljön az asztalra, majd a csemete gyomrába. Egy ideális reggeli részeként a gyermek fogyasszon teljes kiőrlésű gabonafélét, teljes értékű fehérjeforrást, mint sovány tejet, tejterméket vagy húsfélét, és feltétlenül friss zöldséget vagy gyümölcsöt. A folyadékfogyasztásról sem szabad elfeledkezni, ami a változatosság elvét szem előtt tartva lehet egy pohár víz, ásványvíz, magas gyümölcshányadú gyümölcslé (amelyet célszerű otthon, frissen elkészíteni), tej vagy tejes ital, mint például kakaó. Elmondható, hogy a gyermekek tej- és tejtermék fogyasztása elmarad az ajánlott félliternyi mennyiségtől, ami legtöbb esetben a kalcium elégtelen bevitelében is megnyilvánul, így fontos, hogy már az első étkezés folyamán, de nap hátralévő részében is jelen legyen étrendjükben ez az élelmiszercsoport.
