Előfordulhat, hogy hiába közös édesanyja és édesapja van a testvérpároknak, így genetikailag is nagyjából azonosak, ráadásul mindenben igyekeznek ugyanazt és ugyanannyit adni a szülők, mégis merőben eltérnek a gyermekeik nemcsak külsőségekben, de személyiségben is. Ez sokakat ejt gondolkodóba még felnőttként is, azonban talán még piszkálják is egymást azzal a gyerekek, hogy az egyikük nem is vérszerinti testvérük.

Kutatások alapját adják a testvérek születési rendje, valamint az, hogy a születési rend milyen hatással van az emberekre.

Az első gyermeküket világra hozó édesanyák és szülők minden figyelme a kicsire fókuszálódik. Az első gyermekkel töltött idő minden perce új és újdonság a szülők számára is. A szülők az első gyermekükön tanulják a gyermeknevelés minden csínját-bínját. Az első gyermek körül még csak felnőttek vannak, így számára ők a minták, akiket leutánoz. Ez olykor maximalizálódhat. Esetükben a tekintélyelvűség is érvényesülhet, hiszen kiskirályként élik életüket egészen addig, amíg meg nem születik testvérük. Ám minél több testvér veszi körül a nagytestvért, annál nagyobb rajta a nyomás, a felelősség.

A következő, vagyis második gyerekként a családba születni azt jelenti, hogy a szülők már közel sem annyira frusztráltak a második baba várásakor, születésekor. Sokkal lazábban tudják kezelni a helyzetet. A második gyerkőc számára már adott egy testvér is a szülők mellett. Ő már nemcsak a felnőttek társaságát élvezi, hanem a nagyobb testvér figyelmét is. Azonban a testvér árnyékában nem jó lenni, ezért a második gyermek általában igyekszik másmilyenné válni, mint a testvére.

A legkisebb testvér élete tűnik a legjobbnak, legirigyeltebbnek, hiszen ő a kicsi a családban, akit mindenki szeret, mert cuki. Sokkal többen babusgatják, és kikímélik azért, mert még kicsi. A legkisebb gyerekekre jellemző, hogy a szülők elkényeztetik, megengednek neki sokkal több mindent, mint nagyobb testvéreinek. Ám ezzel nem jobb lesz az élete. Hiába ő a kicsi, a nagyobb testvérekkel ugyanúgy kell foglalkozniuk a szülőknek, de a legfiatalabb ezt nehezen viselheti el, így csínytevésekkel próbálja meg magára hívni a figyelmet.

A születési sorrend tehát nagyban befolyásolja az életünket. Az is számít, hogy mekkora a korkülönbség a testvérek között, hányan vannak, milyen neműek, hogyan következnek egymás után. A nagy korkülönbséggel született második testvér akár elsőszülöttnek is tekinthető, és annak megfelelően viselkedhet. Az a gyermek is viselkedhet úgy, mint az elsőszülöttek, akik első fiú vagy lányként születnek a családba. Az egykeként szintén hasonlóságot mutatnak viselkedésükben az elsőszülöttekkel.

A legidősebb testvérek óvatosabbak, hagyománykövetőbbek, intelligensebbek is általában, míg a fiatalabb testvérek igyekeznek a nagytestvér árnyékából kinőni, ezért hamarabb kerülnek veszélyes helyzetekbe is.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!