Mire eljutnak idáig a diákok, már kellően el vannak fáradva. A félév zárása azzal jár, hogy bizonyítványaikba, indexükbe bekerülnek az érdemjegyek. Nem biztos, hogy az ott található jegyek a gyermek igazi értékeit, tudását mutatják. Sok diák büszkén vállalja azt, amit a bizonyítványa tartalmaz, ám a gyerekek egy része retteg ebben az időszakban. Szorongás tölt el sok kis lelket amiatt, hogy szülei hogyan fognak reagálni az érdemjegyekre. Szégyenérzés uralkodhat el a diákokban, és félnek a felnőttek dühétől, szidalmazásától, valamint az elvártnál gyengébb eredmény kudarcélménnyel is társulhat.

Ebben az időszakban sok kis buksiban megfordul a szökés gondolata, mint a szülők dühének elkerülési módja. Már az sem jó, ha gondolati szinten előfordul a szökés, de vannak diákok, akik szégyenükben és félelmükben is elmenekülnek.

A félévi érdemjegyek is nyomással vannak a diákokra, de azért azt is érdemes tudatosítani a gyerkőcünkben, hogy azok „csak” jegyek. El kell érni gyermekeink esetében azt, hogy megbízzanak bennünk, és a szökés gondolatával se játszadozzanak. Ehhez az egyik legfontosabb napi feladatunk az, hogy beszélgessünk gyerkőcünkkel. Mindenről. Feladatokról, kötelességekről, problémákról, örömökről, gondolatokról, álmokról, vágyakról. A beszélgetéssel oldani lehet a diákban rejlő feszültséget, amelynek okozója lehet az iskola, a tanulás, a tanárokkal való konfliktusok, a diáktársak, a velük való súrlódások, barátságok, idősebb diákok esetében pedig előbb vagy utóbb már a szerelmek is felszínre kerülhetnek. A legjobb, ha olyan viszonyt tudunk kialakítani a gyermekünkkel, hogy megbízzon bennünk.

Beszélgetni szükséges a tantárgyakról, tanárokról, jegyekről. Beszéljük meg azt is, hogy ha gond van valahol, annak oka vajon mi lehet. Ha azt tudjuk, akkor a megoldáshoz is közelebb lehetünk.

A szülő-gyermek kapcsolat bizalmi viszony, legalábbis ezt kell elérni. Ennek természetesen elengedhetetlen feltétele a jó kommunikáció. A szülő legyen a gyermek számára az a biztos pont, ahová minden gondjával fordulhat. Sok feszültség ezáltal elillanhat. Ha azonban olyan iskolai probléma merül fel, amelyben a szülő nem tud segíteni, érdemes lehet a szaktanárt felkeresni, hogy a másik oldalról is tisztább képet kaphassunk arról, hogy miért alakulhatott ki a probléma.

Szülőként kötelességünk gyermekünk segítése. Már a beszélgetések, a közös programok is ezt teszik lehetővé, de az új stratégia kidolgozása, külső segítség keresése is megoldást jelenthet.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!