A siker nem azt jelenti, hogy az addig vezető út teljesen egyenes és semmilyen akadály nem állja utunkat. A gyerekek számára is pont ilyen. A szülő bármennyire is tökéletes nevelést szeretne adni gyermekének, a tökéletesség árán túlságos védelemben részesíthetik őket. Felnőttként már tudjuk, hogy a sikeresnek lenni nem azt jelenti, hogy közben semmi rossz sem történik. A gondos tervezés, kivitelezés, kemény munka ellenére is érhet minket kudarc, hibázhatunk. Ha a tökéletességet várjuk el a gyerekektől, akkor a hibázás nem fér bele, amely azonban olyan nevelő hatással is lehet, amelytől nem szabad a gyerekeket megfosztani.

Játék, játék, játék

A gyerekek fő és kedvenc foglalatosságát a játék jelenti. A játék által tanulnak meg alkalmazkodni másokhoz, egymáshoz, helyzetekhez. Az élet dolgairól így szereznek tudomást és ismereteket. Meg kell küzdeni az osztozkodással, az irigységgel, a közös játék során a szociálisan is fejlődnek. Ami nagyon fontos tényező, hogy a játék ne csak beltéri legyen, hanem amennyit csak lehet, az a szabadban történjen. Tanulmányok is bizonyították már, hogy a szabad levegőn, a természetben való mozgás, játék során fejlődik a gyerekek idegrendszere és a későbbi tanulmányaik során ez nagy jelentőségű lesz.

Az sem mindegy, hogy a játék során mivel játszanak. Sejthető, hogy az elektronikai kütyük folyamatos bambulása egyáltalán nem a jó játékok közé sorolható. Az sem jó, ha olyan sok játéka van a gyerekeknek, hogy azok közül már választani is nehéz. Inkább legyen kevesebb, de az minőségi és fejlesztő játék, amely nemcsak lefoglalja, de játszva tanítja a gyerekeket, minthogy sok és még azok mellett is unatkozzanak.

Ma már elképzelhetetlennek tűnik, hogy a gyerekek ne tévézzenek, sőt, ne legyen a kezükbe okos telefon. Ha így is van, azért mégiscsak erőteljesen minimalizálni szükséges azt.

Tanulás

Azt már tudjuk, hogy a gyerekek a játék során sok mindent elsajátítanak. Ebbe beletartoznak negatív tapasztalások is. Mint példádul az is, hogy egy társasjáték, bújócska során elbuknak, veszítenek. Ezek az apró, jelentéktelennek tűnő kudarcok szükségesek a gyerekek acélozásához. Az élet része ugyanis a bukás, a vesztés, a kudarc megtapasztalása. Azzal, hogy mindig megóvjuk őket a negatív történésektől, lényegében nem a való világra készítjük fel gyerkőceinket. A valóság ugyanis sokkal könyörtelenebb tud lenne. Ha mindig buborékban tartjuk a kicsiket, nem tanulják meg kudarcokat kezelni és elfogadni, hogy bizony nem lehet mindig és minden tökéletes.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!