Megvan a kritikus szókincs?

Logopédus szakemberhez azoknak kell fordulniuk, akik az anyanyelv normáit nem tudják elsajátítani, például eltérés tapasztalható náluk a beszédben, a hangképzésben, illetve nyelészavaraik vannak: gyerekek esetében akkor van ok erre, ha kétéves koráig nem tanul meg 50-70 szót. Ez az úgynevezett „kritikus szókincs”, amely a nyelv épülésének alapját biztosítja – hívta fel a figyelmet egy interjúban Fehérné Kovács Zsuzsanna, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetségének elnöke. A szakemberek szerint, a gyerekek mintegy 75 százalékánál nincs probléma a beszédfejlődéssel, illetve a fennmaradó 25 százalék felénél is csak a lassabb fejlődés az oka a lemaradásnak. A többieknél meg kell vizsgálni, hogy a gyerek mennyire érti az anyanyelvét.

Egyedi módszerek kellenek

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója szerint, mivel a gyermekek fejlődése eltérő, ezért egyre nagyobb szükség van az oktatásban az egyedi módszerek alkalmazására. Mosányi Emőke, a logopédia európai napján azt mondta, hogy az iskolák oktatási módszereinek szabadsága behatárolt. Mivel egy osztályban átlagosan harmincan tanulnak, nehéz a gyerekekre külön-külön odafigyelni. A szakszolgálat minden iskolával és óvodával kapcsolatban áll, és munkatársai jelzik, ha egy gyermek további figyelmet igényel. Ezekben az esetekben segítenek.

Felgyorsult a világ, a gyerek beszéde sínyli meg 

Thoroczkay Miklósné kőbányai logopédus egy, az MTI-nek korábban adott interjúban a beszéd felgyorsulásának jelenségéről beszélt. Úgy fogalmazott, hogy míg 30 évvel ezelőtt egy másodperc alatt átlagosan 11 hangot ejtettünk ki, ma 15-16 hangot. A szakember szerint a felgyorsult élet hozza magával a beszédtempó növekedését, a sietség miatt nem tudjuk artikulálni a hangokat, ettől motyogó lesz a beszédünk. Már óvodáskorban is sok gyerek szorul logopédiai segítségre, méghozzá hosszasabb terápiára, mint évtizedekkel korábban. A konkrét okot a szakemberek sem tudják, de gyanítják, hogy a családon belüli beszélgetés, mesélés apadása mindenképpen felelős ezért.

A kommunikációs zavar sok mindenre kihat

Európában 2004 óta mintegy hetvenezer logopédus ünnepli március 6-án a logopédia európai napját. Az eseménysorozat fő célja minden évben az, hogy a logopédia világát közelebb hozza a nyilvánossághoz. Magyarország 2012-ben csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Az idei téma, az alternatív és augmentatív kommunikáció volt, azaz az ünnepnap célja, hogy felhívja a figyelmet a nyelvi és kommunikációs zavarok széles körére, az emberi életminőségre gyakorolt hatásukra, a kommunikációs zavarokkal küzdő személyek jogaira, a segítségadás módjaira, annak érdekében, hogy elkerülhetővé váljon az érintettek marginalizálódása – de ez a nap egyben lehetőséget nyújt a szakmának is arra, hogy megmutassa magát – tudatta a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat. 

Főváros Pedagógiai Szakszolgálatnál kiemelten fontosnak tartják a nyelvfejlődési elmaradások korai logopédiai szűrését, a beszéd-, nyelvi és kommunikációs problémák korai felismerését. A szakszolgálat 24 tagintézményének logopédusai évente csaknem 45 ezer gyermeket szűrnek, vizsgálnak, és közel 14 ezer beszéd-, nyelvi és kommunikációs problémával küzdő gyermeket részesítenek rendszeres terápiában, megakadályozva ezzel a nyelvi zavar súlyosabb formáinak, illetve az ezekre épülő iskolai és szociális hátrányoknak a kialakulását.