Az ember tűrőképessége nagyon széles spektrumon mozog, mindenki másként éli meg a konfliktusos helyzeteket. Egy-egy vita során, mikor elönt minket a harag, sértéseket vágunk a másik fejéhez, hogy csillapítsuk magunkat, „kiadjuk magunkból a dühöt”. Rosszabb esetben, ha a kontroll nem lép fel időben, ütéshez is folyamodhatunk. Általában a gyilkosokból hiányzik ez a fajta kontroll, persze ez nem mentesíti őket bűneik alól.
A legnagyobb fájdalom olyannal veszekedni, aki számunkra rendkívül fontos és tőle várnánk a támogatást. Ilyenkor legszívesebben menekülnénk és faképnél hagynánk őt. A túlzott érzelmi megterhelést nehezen bírjuk, ezért tudattalanul is hárítjuk őket. Ezek a védekező mechanizmusok mentesítenek minket a felesleges konfliktusoktól, mely heves szócsatákat eredményezne. Van azonban ezeknek a veszekedésnek pozitív oldala is: olyan dolgokat is a másik tudtára adunk, melyeket nyugalmi helyzetben nem mernénk vagy akarnánk.
(Fotó:jeremymast.com/tampafamilyconflict.com/lovelikewater.worldpress.com)