Ismétlődő viselkedési minta fogságában vergődsz? Az egyes viselkedési minták bizonyos mértékig minden kapcsolatban megtalálhatók.

A meghiúsult szerelmeket hasonló mechanizmus vezérli: kerüljük a sebezhetőséget, s nem akarunk szerelmünk irányában gyűlöletet, haragot, megbántottságot érezni.

Valóban az lenne a végzetünk, hogy minden szerelmi kapcsolatunkban ambivalens érzelmeinkkel küszködjünk?

Miközben olvasol az egyes viselkedési mintákról, gondolkozz el ezen!

1. Nárcisztikus szerelem. Az tiszta sor, hogy az önszeretet fontos ahhoz, hogy másokat is tudjunk szeretni. Aki viszont nárcisztikusan szeret, különlegességre vágyik, mindig értékesnek akarja látni magát, és a másikat, majdhogynem tökéletesnek, és igencsak túlidealizálja a kapcsolatot. Nem hisz a hibákban, az esendőségben. Az ilyen párok egymást esztétikai, intellektuális vagy érzelmi kiválósággal ruházzák fel, szerelmüket tökéletesnek találják.

A felszín alatt viszont sokszor ott van a titkos neheztelés, szexuális problémák ütik fel a fejüket, esetleg még egy házasságon kívüli viszony is „becsúszik.” Az ilyen kapcsolat tulajdonképpen tudattalan kísérlet önérzetünk helyreállítására.

A nárcisztikus szerelemben a kölcsönös eszményítés, hibakerülés segítségével kerüljük az ambivalenciát.

(Forrás: AlonGratch: Ha a szerelmes gondolkodna.../Fotó:btpsychology.com.au)

További érdekességekért kattints ide, és csatlakozz a Facebook oldalunkhoz!