A férfiak alapjában véve jobban vágynak a függetlenségre és a szabadságra, mint a nők. A házasság számukra egyet jelent az életreszóló kötelékkel, ami kezdetben elbizonytalaníthatja őket. Egy kapcsolatban is szeretik, ha vannak olyan napok, esték, amiket a barátokkal tölthetnek. Míg a nők számára a házasság afféle biztonságot teremt, addig a férfi pont ettől a köteléktől ijedhet meg, fontos, hogy az esküvő után is biztosítsunk nekik szabad teret, ezzel a későbbiek során, csak megerősítjük a kapcsolatot. Továbbá a férfiak félnek attól,hogy a nők az esküvőt követően megváltoznak, félnek attól, hogy megváltozik az otthoni helyzet, ha megszületik az első gyermek, illetve ha a barátnőből feleség lesz. A férfi fél attól,hogy a gyerekvállalással a szerelmi életük esetleg háttérbe szorul. Másrészt a „házisárkányosodás” jelenségétől is tartanak. Ami nem kizárható, bizonyára a legtöbbünk ismer olyan nőt, aki miután megházasodott, rigolyássá, morgóssá, elégedetlenné, és akaratossá vált. Persze a jól működő házasság két emberen múlik, apróbb konfliktusok és nézeteltérések, a legjobb családokban is előfordulhatnak.
A férfiak attól is félnek, hogy a házassággal együttesen elveszítik a „férfiasságukat”, a vadászösztönt, azokat a személyiségvonásokat, viselkedéseket, amikkel régen „hódítottak”. Sokan a gyermekvállalástól is félnek, hiszen a házasság után természetszerűen mindenki várja az első gyermeket. Az apaság a férfiaknak szintén egy újszerű állapot, amit az esküvő után nem minden esetben szeretnének azonnal megélni. Sokan félnek attól, hogy párjuk esetleg kihasználja majd őket, ha elköteleződnek a házasság mellett. Egyesekben felmerülhet a kérdés,hogy tényleg az igazit találták meg? Nem hamarkodták el a döntést? A rossz partnerválasztástól való félelem megmérgezheti a kapcsolatot. Sokan úgyérzik, ha a házasság szentségét választják és megjelennek a problémák, nem lehet majd ezeket leküzdeni. Az élettársi kapcsolatokból, együttélésbőlviszonylag egyszerűen ki lehet lépni, ha a kapcsolat nem működne megfelelően. A környezetünk is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy miképp vélekedünk a házasság intézményéről. Ha a férfinak , csak olyan barátai vannak, akiknél még nincs szó a családalapításról, akkor inkább elutasító lesz a házasság intézményével szemben, mint az, akinek inkább már családos apukák a barátai.
Az örök hűség gondolata is okozhat frusztrációt a férfiakban. Tudat alatt is foglalkoztatja őket a gondolat, hogy biztosan hű társuk maradnak-e majd párjuknak? Vajon ellenállnak majd a kísértésnek? Félnek attól,hogy az esküvő után megszűnik az addigi tűz, izgalom, elmúlik a varázs. Ezért a nőnek is feladata, hogy házasság után is adjon magára, és szervezzenek romantikus randinapokat, lepjék meg párjukat, és ügyeljenek a rendszeres házaséletre. A férfi a kudarctól is fél, aggódik, hogy mi történik, ha a lánykérés nem a terv szerint alakul, vagy a lány nemet mond, vagy nem olyan lesz amilyennek elképzelte. Ha ezekkel a kérdésekkel sokat foglalkozik a férfi, akkor ezek csak az elbizonytalanodást erősítik benne.A többségüketet az esküvő körüli felhajtás is frusztrálja. Az esküvőszervezést éppen ezért jobb a nőkre bízni. Ahhoz, hogy elkerüljük a házassággal együtt járó problémákat, mielőtt rászánnánk magunkat erre a nagy döntésre, beszélgessünk párunkkal az aggályairól, félelmeiről, esetleges kérdéseiről, véleményéről.
