Jump to content

Az Othello. Nem a színmű, hanem a szindróma

2018. 09. 26. 17:00

A párkapcsolatok különböző okok miatt mennek tönkre, amelyért két főszereplő a felelős, azonban számos tényező belerondíthat a szerelembe. Nagy próbák lehetnek ezek, amelyeket vagy meg tudnak a párok oldani, vagy véget vetnek a kapcsolatnak.

A szerelem lángjának kimúlása, az elhidegülés, a megcsalás és a féltékenység a legtöbb kapcsolat megrontója. Ezek közül az egyik leggyakoribb a zöld szemű szörnyetegként is emlegetett féltékenység, ami megkeserítheti a párok életét. Az egészséges szintű féltés teljesen természetes, sőt szükséges is egy párkapcsolatban, hiszen ezáltal tudjuk és éreztetjük azt, hogy mennyire erős a szerelem. Meg szeretnénk védeni mindentől és mindenkitől. Sokan azonban főleg az ellenkező nemhez tartozó személyektől féltik párjukat. A csipetnyi féltékenység tehát a szeretet és féltés egyik kifejezője, amely még jól is esik az embernek, ám ha ezen a határvonalon túllép a féltékenység, az megölheti a kapcsolatot, meggyengítheti a felek önérzetét.

A kis féltékenység is féltékenység, mégis ha az csak néha és talán még érthető módon kerül felszínre, az tetszetős is lehet, hiszen azt érzékelteti a másik fél, hogy nem szeretné elveszíteni párját. Sokan észre sem veszik, hogy az, amit ők csinálnak, már jóval több puszta féltésnél. Az állandó féltékenység, akinek minden gondolatát az mozgatja, hogy vajon merre jár a párja, tényleg oda ment-e, vajon kivel lehet épp most, kóros gondolkodásmód. A beteges féltékenység, vagyis az Othello-szindróma uralkodott el rajta.

Ez az állapot annak sem jó, akiben az örökös féltékenység dúl és persze a párja számára is nagyon kellemetlen. Pláne akkor, ha egyáltalán nincs is ok a féltékenységre. Aki betegesen féltékeny, az saját maga kreál gondolatokat a megcsalással kapcsolatosan, és a legnagyobb probléma az, hogy mindezt teljes mértékig el is hiszi. Egy ilyen embert nagyon nehéz meggyőzni a színtiszta igazságról. Az igaz szavak is hamisnak csengenek, és a bizonyítékokra is úgy tekint, mint kreált valóság. Mintha a környezetében élők mind egy színdarabot játszanának, csak a féltékeny személy az, aki a valóságban él. A helyzet azonban az, hogy pontosan fordítva működik. A kórosan féltékeny személy látja torzítva a valóságot, mégis igaznak véli. Az Othello-szindróma meggyötör minden kapcsolatot, hiszen rossz annak is, akit az ilyen kóros és kényszeres gondolatok gyötörnek, és természetesen ezzel társként együtt élni is nehéz. Nemcsak a kapcsolatot, de akár az egészséget is megviseli az örökös féltékenykedés. A sok és mély beszélgetés sem segít a kényszerképzetek leküzdésén.

Az Othello-szindróma William Shakespeare hasonló című színművének főszereplőjéről kapta a nevét. Othello is hasonlóan féltékeny volt feleségére.

A túlzott féltékenység ellenszere a felismerés lehet. Az ilyen kapcsolatból jól nem lehet kiszállni, de érdemesebb minél korán, a felismerés után azonnal, mielőtt még akár tettlegességig fajulna.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: lelkielet.co.hu | képek: pixabay.com)