Minden kapcsolat más, és talán a saját életedben is megélted, hogy egyik szerelmedet sem lett volna értelme a másikhoz hasonlítani. Egyikben nem is volt meg az éles határ, amikor azt mondtátok, hogy most már egy pár vagytok, mert annyira magától értetődő volt. A másik kapcsolatban azonban folyton erősítgettétek egymást, és olyan is lehetett, hogy vagy te, vagy a másik fél túl korán mondta ki azt a szót, amely elemi erejű lehet egy párkapcsolatban. Ez az „sz” betűs szó, és nem a szexről van szó.

Bizony, a „Szeretlek!” szó lehet boldogságot adó, máskor pedig túl korai vagy egyenesen rémisztő. Ezzel az egyetlen szóval mindent el lehet rontani, vagy a legjobbá lehet tenni, egyszóval megpecsételheti a kapcsolatot. Mikor érdemes kimondani ezt a szót?

A szeretet kifejezésre használt szónak mindenkor ereje van. Ha a gyerkőceinket úgy indítjuk el az iskolába, hogy tudatosítjuk bennük, szeretjük őket, megerősítjük a kötődést, biztonságot adunk nekik. Ez hasonlóképpen működik akkor, ha jól működő párkapcsolatban élünk, ahol tényleg a szerelem az alapja mindennek.

Egy épp bimbózó, még csak alakuló kapcsolatot azonban el is lehet azzal rontani, ha valamelyik fél túl korán mondja ki. Elrontani? Igazából arról van szó, hogy bátor, mert fel merte vállalni az érzelmeit és az érintettel közölte is. Mi ez, ha nem bátorság?

Ha nem alkoholos befolyásoltság mondatja ki a szerelmi vallomást, akkor át kell gondolni, hogy belülről fakad a szeretet? Úgy érezzük, hogy az a személy az, akinek minden gond nélkül ki tudjuk mondani a szót?

Nemcsak azért mondjuk, mert már várják és elvárják tőlünk? Vagy azért, mert a másik fél már kimondta, és nagy a nyomás rajtunk. Tartunk attól, hogy ha nem mondjuk ki, akkor a vége a kapcsolatnak is, amiből még nem tudjuk, hogy mi sülhet ki?

Nemcsak azért mondjuk ki a másiknak, mert már mindenáron szeretnénk valakihez tartozni? Tartós egyedüllét után újra színesebbé, tartalmasabbá válhat az életünk, ha találunk egy társat. Még akkor is, ha egyáltalán nem vagyunk biztosak az érzelmeinkbe. Azonban az egyedüllét után olyan változatossá teheti az életünket, hogy olyan érzéseket kelthet bennünk, mintha az szerelem lenne. Tényleg szerelem ez, vagy csak jól esik valaki társasága?

Hányan tartják magukban ezt a szót, csak azért, mert annyiszor jártak már pórul és nem merik felvállalni azzal a személlyel kapcsolatban sem, aki igazán megérdemelné és viszonozná is. Késték már le így egymást emberek.

Amikor az ember úgy érezzük, hogy minden porcikánkban szerelmesek vagyunk, és belső késztetést érzünk arra, hogy kimondhassuk szerelmünknek azt az intim és bensőséges szót, hogy „Szeretlek!”, akkor annak ott van a helye és ideje. A legjobb lenne a viszonzás, ám, ha nem így van, akkor is önmagunkért az érzelmeiért felelősséget vállalva tesszük azt.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!