Jump to content

Elválás úgy, ahogy keveseknek megy

2019. 05. 01. 19:00

Még a legnagyobb lángon égő szerelmek is véget érhetnek. Az is, amelyikről azt hittük, hogy egy életen át fog tartani. Hová lesznek ezek a nagy érzések? Eltűnhetnek, megszűnhetnek, de a tiszteletnek nem szabadna kivesznie.

Nézzünk körül a szűk vagy egy kicsit tágabb környezetünkben. Sorra jelentik be a párok, hogy véget ért a kapcsolatuk, a házasságuk. Még azok a szerelemek is a semmibe veszhetnek, amelyről a külvilág csak a jót, a mintaértékű kapcsolatot látta. Talán nem is kell nagyon körbenéznünk, ha a saját életünkre is kivetíthető ez.

Milyen sokan vannak azok, akik a kapcsolatuk felbontása után messzire elkerülik egymást, és a civódás jellemző rájuk még akkor is, ha már nem egy fedél alatt élnek. A háborúskodás oka lehet a gyerekek elhelyezése miatt, de az ingó és ingatlan tárgyak feletti uralkodás is kiválthatja a szóbeli, vagy jogi útra terelt harcot. Ha a kapcsolatból gyermek is született, akkor egyértelműnek kellene lenni az, hogy az utódokat kell előtérbe helyezni. Úgy kellene az elválást lebonyolítani, hogy az a lehető legkisebb sérülést okozza mindenkiben. Olyan válás nincs, amelyben valaki ne sérülne, ezzel ne is áltassuk magunkat, de az nem mindegy, hogyan kezeljük a problémákat. Sőt, mint ahogyan egy kapcsolat helyreállításához is ketten kellenek, úgy a válás lebonyolításához is. Ám a normális keretek között lebonyolított, a gyerekek érdekeit szem előtt tartott, intelligensen kezelt váláshoz is ugyanúgy két fél szükséges.

Sokaktól lehet hallani (és elég ehhez az élettársi kapcsolat, nem szükséges a házasságkötés megléte sem), hogy a kapcsolatuk felbontása után nemhogy beszélni nem képesek egymással az egykori pár tagjai, de messziről elkerülik egymást, vagy negatív jelzőkkel illetik egymást. Márpedig elválni békésen is lehet, még annak ellenére is, hogy látszólagosan nem összeegyeztethető, hiszen azért válik szét egy pár útja, mert nem egyeznek egymással. Ha vagy gyermek, ha nincs, elválni egymástól mindenképp nehéz lehet. Gyermekes családok esetén a gyerekek elhelyezése és a tartásdíj lehet a kérdés a vagyon felosztása mellett. Ez nagy terheket róhat a család minden tagjára. Volt idő, kellett lennie, amikor minden szép volt, és boldogság járta át a szíveket. Az elválás után is fent lehet tartani egy megfelelő kommunikáción alapuló kapcsolatot. Erre főleg akkor van szükség, ha a gyerekeknek nem szeretnének ártani.

El kell fogadni, ha egy kapcsolat nem működőképes, de nehéz dolog az elengedés. Mégis meg kell találni az új utat, és mellőzni szükséges a másik fél ócsárolását. Emlékezni szükséges azokra az időkre, amikor egy párként rajongással szerettük egymást. És még ha el is tűnt ez a mély érzelem,  de ha a későbbiekben is a szépre szeretnénk emlékezni, akkor a végét sem érdemes gyötrelmessé tenni sem magunk, sem a gyerkőcök miatt. Igenis lehet a válást súrlódástól mentesebbé tenni, ha mindketten úgy állnak hozzá.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: lelkielet.co.hu | képek: pixabay.com)