Rendszerint ez átmeneti állapot és átmeneti az is, hogy az egyedüllétre vágyjunk. A tartós egyedüllét átcsaphat magánnyá, amely már korántsem vágyott és jó. Még ha a kezdetekben meg is találjuk a szórakozási lehetőségeket, új embereket ismerünk meg, mind mozgásban tart és új élményekhez juttat, ám otthonunkba hazaérve újra csak az egyedüllét fogad.
Minél hangosabban hirdeti valaki magáról azt, hogy szingliségében milyen jól érzi magát, annál gyanúsabb kezd lenni a dolog. Azonnal azt sejtjük mögötte, hogy a meggyőzés mögött valószínűleg egy igazi társ után való sóvárgás húzódik. A nem sikeres társkeresés azonban az ember egoját csorbítja, ezért állítja és vallja ennek ellenkezőjét, vagyis azt, hogy milyen jó egyedül.
Az ismerkedést, a társkeresést nagyban segítheti az internet, de még a modern lehetőségek mellett is nehéz feladatuk van az egyedülállóknak.
A szingliség nem azt jelenti, hogy az egyedülálló ember teljesen elutasítja a kapcsolatokat. Van, hogy csak idő kell ahhoz, hogy újra azt érezze az ember, hogy megérett a kapcsolatra, az ismerkedésre, van, hogy a csalódások miatt időt kér magának a sorstól. Van, hogy egyedül jobb lenni addig, amíg nem érzi magát késznek arra, hogy valaki mellett legyen.
Az egyedüllét lehet tehát önként vállalt és egyáltalán nem kínként kezelt állapot, míg az is lehet, hogy az egyéni életút egyik mélypontjának tekinthető a szingli életforma.
A japánok közismerten a legnépesebb nemzet, és a születésszabályozás sem. A hagyományos japán kultúrában a nő dolga a gyermekek szülése, felnevelésük, a háztartás vezetése, de emellett az idős családtagok gondozása is. Emellett saját karrier építésére esély sincs, így egyre több japán nő mond nemet a házasság intézményére. Manapság nagyobb igényük van a japán nőknek a szabadságra és a munkában való kiteljesedésre, mint a családalapításra. Ennek a népesség számát illetően már jele is van.
A szingliség egy olyan új létforma, amelyet már többfelé figyelembe vesznek, így léteznek olyan éttermek, ahol az egyedülállók fogyaszthatják el az életeket, és a különböző szálláshelyeken is vannak szingliknek való szobák.
A modern kori japán hölgyek egy jó része ki akar törni a hagyományos női szerepből, és saját döntés alapján vállalják azt, hogy nem mennek férjhez, nem vállalnak gyermeket csupán azért, hogy a női lét elnyomását saját életükben ne tapasztalják.
További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!