Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Tartja a mondás, vagyis ha már pletyka szintjén eljut valakihez az, hogy párja félrekacsingat, akkor megkezdődik a nyomozás, hogy tisztán lásson. Még ha nincs is bizonyíték a megcsalásra, egy harmadik fél valódi feltűnésére, azt a személyt már utálja. Teljesen mindegy, hogy létező vagy nem létező személyről van szó.

A már nem jól működő kapcsolatok javából akkor lépnek ki az emberek, ha már megvan az újabb párkapcsolat. Hiába nem volt már jó a házasság, és a válás, a szakítás is felmerült, mégis a harmadik felet hibáztatják a kapcsolat megromlásáért. Könnyebb valakit hibáztatni, minthogy felvállalja az ember annak tényét, hogy megromlott a házassága, a kapcsolata, nem figyeltek oda egymásra. Gyakori hiba, hogy arra a személyre igyekeznek az emberek a hibát és a felelősséget is ráruházni, aki éppen betoppant a kapcsolatba. Végre van kire haragudni, kire ráfogni azt, hogy a kapcsolat gallyra ment.

A jó kapcsolatért dolgozni kell. A lángoló szerelem utáni időkben is tenni kell azért, hogy jól működjenek a mindennapok. Ha megromlik, azért éppúgy mindkét fél felelős. Kár lenne egy harmadik, abban a kapcsolatban nem szereplő embert hibáztatni. Pláne, ha a harmadik fél nincs tisztában azzal, hogy kivel került kapcsolatba, milyen a családi állapota. Könnyen előfordulhat, hogy a házasságából, kapcsolatából kifelé forduló társ nem játszik nyílt lapokkal, nem őszinte ismerkedéskor.

Gondoljunk csak bele, hogy egy egyedülálló személy összeismerkedik egy olyan emberrel, aki teljesen leveszi a lábáról, szerelembe esnek egymással, de még házas? Aki egyedülálló, az senkinek nem tartozik számadással, hogy mikor és kivel ismerkedik. Szégyellni valója sincs, ha úgy tudja, hogy semmi gátja nincs annak, hogy ismerkedjenek, kapcsolatba kerüljenek. Sokkal inkább hibáztatni lehet azt, aki úgy akar kilépni egy új kapcsolatba, hogy nem fedi fel a múltját és a jelenét. A megromlott házasságokra mégis jellemző, hogy egyik vagy másik fél mégiscsak egy harmadik félben keresi a hibát és a házasságban megjelenő problémát is a harmadik személyre fogja.

Valójában ez csak egy önvédelmi mechanizmus, mert a mások vádolásával eltereli a figyelmet kapcsolatában való problémákról, nem néz szembe sem a maga, sem a párja hibáival.

A jó párkapcsolat megtartásáért és a megcsalás elkerüléséért tenni szükséges, de párunk érzelmeit nem tudjuk irányítani. Még akkor sem, ha az elején azt gondoltuk, hogy birtokoljuk a másikat minden téren.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!