Jump to content

Vége, még mielőtt belemélyedtünk volna

2021. 08. 24. 19:00

Kalandok jöhetnek, mehetnek, de előbb vagy utóbb mindenki megérik arra és a vágyai is azt diktálják, hogy egy komoly, megbízható társat találjanak, akivel csodás közös életet élhetnek.

A vágyak és az élet azonban eléggé el tudnak egymástól távolodni és előfordulhat, hogy egyik kapcsolatból fordulunk a másikba, mert nem azt találjuk meg a személyekben, akit keresünk, vagy bennünk nem azt látják. A jó kapcsolat ugyanis minimum kétszereplős történet, de ahhoz más körülmények is szükségesek, hogy igazán és hosszú távon jól tudjon működni.

Időt és energiát sem érdemes befektetni azokba a kapcsolatokba, amelyekben azt tapasztaljuk, hogy…

…hol van a bizalom?

Egy kapcsolatba belemenni mindenképp azt jelenti, hogy meg kell bízni a másik szavában. Noha még csak alig ismerjük egymást, mégis nincs más lehetőségünk, hogy elhiggyük azt, amit a másik mond. Az élet sodorhat össze olyan személyekkel, akik jót vagy rosszat súgnak a fülünkbe az illetővel szemben. Ahogy a mondás tartja, nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Ha hallunk valami kétes információt az új párunkról, bizony elgondolkodunk arról, hogy mennyi lehet abból az igaz. Talán a bizalom már ekkor icipicit meginoghat. Ha ehhez mások sem kellenek, hanem saját magunktól megingunk abban, amit a társunk mond, akkor bizony ez a bizalom alapjaiban inog meg.

Már az első napokban túl messzire ment a közös jövő megtervezésében azután meg hirtelen alig jelentkezik, akkor is csak írásban és tőmondatokban? Egyszer belefér a munka, egyéb elfoglaltság miatt, de ha ez sűrűsödni kezd, ideje már lezárni azt, ami jóformán el sem kezdődött.

….csak magára figyel

Meglehet, hogy évekig egyedül él valaki és ezáltal egy olyan életformát alakít ki magának, amelyből egy másik személy napi jelenléte teljesen idegen. Csakhogy egy ilyen személlyel a kapcsolat sem működik. Nemcsak az életébe nem férünk bele, de a szívébe sem. Ezt érzékelni lehet abban is, hogy folyton csak magáról beszél, de ránk mintha nem is lenne kíváncsi.

 

…a múlt kapcsolataiban él

A legnagyobb és legsértőbb hiba, amit elkövethetünk, hogy egykori szerelmünkhöz hasonlítjuk azt, akivel épp randizunk vagy kapcsolat van kibontakozóban. A múlt az maradjon is a múltban, ugyanakkor az is legalább olyan veszélyes, ha az exekkel annyira jóban vagyunk, hogy bármikor, amikor összefutunk, szinte elfelejtkezünk magunkról és túlságosan odaadóan nyilvánulunk meg. Bárki éli át ezt, borzalmasan megalázó és bántó. Pótlékként használunk új embereket? Nos, ha te tapasztalod meg ezt, azonnal fordulj ki abból a kapcsolatból.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: lelkielet.co.hu | Képek: pixabay.com)