Jump to content

Van, de minek?

2018. 11. 11. 19:00

Párkapcsolatban élni azt jelenti, hogy együtt birkóznak meg a közös életükben felmerülő problémákkal. Az élet azonban nem mindig borús, így jó dolgok is történnek, és az örömben, boldogságban is ugyanúgy osztoznak.

Ez az egyszer fent és egyszer lent hullámvasútja adja az élet, a kapcsolat dinamikáját. Még egy éppen bimbózó kapcsolatban, a legelső szakaszban, abban ahol még dúlnak az érzelmek, ugyanúgy jelentkezhetnek nehézségek. A mély érzelmek azonban arra késztetik a szerelmeseket, hogy azt együtt tudják le. Minél több idő telik el úgy, hogy egy pár együtt van, annál több történéssel kell számolni. Számos jó közös emléket lehetne felsorolni, és persze mellette feltűnhetnek a kemény, akár veszekedésekkel tarkított időszakok is. A hosszútávon működő kapcsolatokat vagy megerősítik a történések, vagy épp arra világítják rá a feleket, hogy véget kell(ene) annak vetni.

Mindenki érzi, hogy milyen kapcsolatban van benne. Azt is érezzük, hogy az jó vagy rossz, legfeljebb nem valljuk be maguknak. A jó kapcsolatban könnyebb élni, de ez sem azt jelenti, hogy a felek között nincsenek problémák. Arról van szó, hogy a köztük lévő mély érzelem felülmúl minden adódó nehézséget, és azt együtt küzdik le. Nagyon sokan vannak úgy, hogy tudják, a kapcsolatuk a végét járja, de talán még maguknak sem akarják azt bevallani. Lehet pedig, hogy már a külvilág is lát vészjósló jeleket, de ragaszkodnak kapcsolatukhoz, életükhöz. Mi van akkor, ha nemcsak érzik, de be is vallják maguknak, hogy rossz a kapcsolatuk, azonban mégsem lépnek ki. Miért dönthetnek így?

Manapság már a házasságok fele válással végződik, így egyre könnyebben döntenek úgy, hogy ha együtt nem megy, akkor következhet a válás. Mások azonban akkor is kapcsolatban, házasságban maradnak, ha már a külvilág is felfigyelt a kapcsolat megromlására. Egyszerűen fogva tartja őket a sok közös emlékük, amelyeket együtt éltek meg. A közösen megélt sok minden mintha arra kötelezné az embereket, hogy maradjanak együtt. Felvillan bennük az a sok jó, amit az elején átéltek, és a nagyon nehéz helyzetek, amikor nem hátráltak meg, együtt gyűrték le. Most, ebből a nehézségből kihátráljanak? Úgy érzik, hogy akkor nem adnak esélyt maguknak és a kapcsolatuknak.

Egy, talán még a közös emlékeknél is jelentősebb ok arra, hogy sokan beleragadnak a rossz kapcsolatba az, hogy félnek a jövőtől. Aki hosszú ideje egy ember mellett él, a kapcsolat vége egyet jelent az egyedülléttel. Ez az egyedüllét nem mindig borzasztó, ha azt önként vállalja az ember. Ha azonban retteg valaki az egyedülléttől, a magánytól, akkor inkább alkalmazkodik a rossz kapcsolatához, vagyis nem is olyan rossz az a kapcsolat. Az legalább biztos, még akkor is, ha már szenved. Sokan gondolkodnak ehhez hasonlóan, így azonban beleragadnak saját iszapjukba, és nem engednek teret az újnak.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: lelkielet.co.hu | képek: pixabay.com, pexels.com)