Az önismeret első szintje a saját adottságinkról, tudásunkról, képességeinkről, akaraterőnkről, feszültségtűrő képességünkről, kudarctűrő képességeinkről szerzett ismereteinket foglalja magába.A másik szint már sokkal mélyebb, amely a korábban (akár gyermekkorban) ránk ható élményeket jelenti.

Az, ahogyan ezek az események hogyan befolyásolják jelenlegi érzéseinket, viselkedésünket, szándékainkat. Mennyire van összhangban a viselkedésünk és a szándékaink. Az önismeret harmadik szintje pedig a társas szintet jelenti, vagyis hogyan tudunk megfelelni a különböző szerepeinkben?

Ahhoz, hogy felfedezzük magunkban a sikert, boldogságot, az önismeretünk fejlesztésére van szükségünk. Ennek feltétele az, hogy gyengeségeinkkel, betegségeinkkel ne küzdjünk folyamatosan, hanem értsük meg, fogadjuk el és tanuljunk abból.

Az önismeret egy olyan rendezett tudás önmagunkról, amelyben képet kapunk környezetünk viszonyairól, erősségeinkről, hiányosságainkról, kapcsolatinkról. A világ, a környezet folyton változik, és vele együtt természetesen mi emberek is. Egyre teljesebbé válunk, bár tudásunk sosem fog a végéhez érni.

Az önismerethez hozzátartozik az, hogy a külvilág hogy lát minket. Ez a tükör számunkra. Az önismeret fejlődése során egyre többet tudunk meg önmagunkról, de a körülöttünk lévő szükségletekről, lelkiállapotról. Fejlődik emberismeretünk is. Önismereti tréningek állnak rendelkezésünkre, hogy segítsenek megismerni és megérteni saját személyiségünket, saját létünk értelmét.

(Fotó:harmonyhabit.worldpress.com/under30ceo.com)