"Csak az bűntelen, aki képes a teljes megbocsátásra.

Épp ez a lényeg a megbocsátásban. Csak akkor jár, ha kéred.

Amikor megbocsátasz, a múltat már nem változtathatod meg - de befolyásolhatod a jövőt.

A megbocsátás nem egy feladat, hanem ajándék.

A megbocsátás a sértettet tisztítja meg, nem a sértőt.

Boldog, aki másoknak megbocsájt, és az is, aki megbocsájt magának.

Ha keserű vagy, dühös, sajnálod magadat és képtelen vagy megbocsátani, mit gondolsz, hová jutsz el ezzel a viselkedéssel? Fordíts hát hátat a pesszimista hangulatnak, tankolj fel optimizmussal, töltődj fel hálás, cselekvő, együttérző vagy megbocsátó hozzáállással.

Az a szó, hogy megbocsátani, görögül úgy hangzik, hogy aphiémi. Azt is jelenti, hogy elengedni, elbocsátani, figyelmen kívül hagyni, maga mögött hagyni. Amikor az ember feloldja magában a kötelékeit, amikor nem tapad valamire vagy valakire érzelmileg, sem gondolatilag, amikor fájdalmát és sértettségét maga mögött hagyva elengedi az egészet: az aphiémi. Amikor nem nézünk utána, mert nem a miénk többé: ez a megbocsátás.

Legtöbbször azt a tudatlanságot kell megbocsátanod másoknak, és különösen magadnak, ami károkat okoz. Az emberek nem csak tudatosan bántanak. Legtöbbször nem tudják, hogyan csinálhatnák másképp a dolgokat; nem tudják, hogyan legyenek mások, jobbak.

Aki a másik embert elítéli, az tévedhet; aki megbocsát neki, az sohasem téved.

A megbocsátás megváltja a múltat. A megbocsátás felszabadítja a jövőt.

Nem szabad mindig harcolni. A továbblépés a legjobb bosszú."

(Forrás:citaculum.net / Fotó:babygoth.deviantart.com )