Emellett szerepel egy ugyanilyen negatív fajsúlyos probléma: saját magunkon a gyengeségek tűnnek fel először, míg másoknál az erősségeket vesszük észre elsőként.

Hogy is van ez akkor? Arra születtünk volna, hogy elbagatellizáljuk a tehetségünket, és az értékeinket? Távolról sem, mégis rójuk a keserves köröket.

Szállj ki ebből a mókuskerékből!

- Ne játszd le fejben újra és újra az elkövetett hibáidat, mert így óriásira nagyítod őket.

- Ne vesd össze a hibáidat mások sikereivel, és főként ne foglalkozz túl sokat mások erősségeinek irigylésével.

- Felejtsd el a rossz gyermekkori emlékeket, a negatív beidegződéseket, és hidd el végre, hogy ÉRTÉKES VAGY!

- Ne hurcold tovább a kritikacsomagjaidat. Mikre gondolunk? Ilyesmi jelzőkre: „hájpacni, giliszta, pápaszemes, balfácán, idióta”...rosszindulatú, gyerekes jelzők, amiket osztálytársaid mondtak rád. Lehet, hogy annak idején kinevettek a kinézeted, vagy akár a nevetésed, a szótlanságod miatt, és az így kialakult fájdalom már beépült az énképedbe, de van megoldás!

Tedd le ezt a nehéz csomagot! Az egykori megalázók, és gúnynév aggatók már nem is emlékeznek semmire. Lépj tovább Te is!

(Forrás:lelkielet.hu / Fotó:point.fm)