Jump to content

A mosoly mögötti lélekvesztés

2019. 06. 10. 19:00

Az őszinte emberek megnyilvánulásai is őszinték, míg mások mosolygása és mutatott boldogsága mögött mímelést sejtünk.

Olykor magunk is szeretnénk a külvilágot átverni azzal, hogy látszólagos jókedvet mutatunk. Azért tehetjük ezt, mert szeretnénk, ha a viselkedésünk kihatna a lelki állapotunkra is, vagy még inkább ez egy tudat alatti védelmi mechanizmus. Ha mosolygunk, nem kérdeznek rá arra, hogy mi a bajunk, így nem kell arról beszélnünk.

Még inkább igaz ez akkor, ha olyan gondjaink vannak, amelyet még nem tudunk megoldani. Ahhoz több időre, átgondolásra van szükség, még magunkban keressük a megoldást. Felveszünk egy mosolyra elkészített álarcot, így teremtve sokkal kisebb lehetőséget arra, hogy rákérdezzenek a problémáinkra. Aztán ott vannak a világ bohócai. Azok a személyek, akik a külvilág felé csak a vicces oldalukat igyekeznek megmutatni, a társaság középpontjaivá válnak, de amint maguk maradnak, komorrá változnak, depresszióval, függőségekkel küzdenek. A hírességek közül megemlíthetjük Jim Carrey és Robin Williams amerikai színészeket.

Körülöttünk is lehetnek olyan személyek, akik a mímelés mestereiként el kívánják hitetni a külvilággal, hogy minden rendben van az életükben, és nagy a boldogság, de csak néhányan tudják azt, hogy mi a teljes valóság.

Az atipikus depressziós személyek látszólag az életükkel megelégedett, boldog emberek, akik optimistán nyilvánulnak meg, úgy tűnik, hogy minden rendben van. A külső szemlélők számára csak az látszik, hogy ezek a személyek mindig jókedvűek, szeretnek másokat is megmosolyogtatni, de belül szenvednek.

A belső azonban mást rejt. Az atipikus depresszióban szenvedő személyek belül szenvednek. Tele vannak félelmekkel, amelyek uralják gondolataikat. Ha egyedül maradnak önmagukkal, akkor ezek fekete felhők sokkal inkább kiülnek a személyek feje felé. Szorongással teli élnek, mégsem úgy ismerik őket, mint boldog, vicces személyek.

Az atipikus depressziót éppen ezért mosolygós depressziónak is nevezik. Nem véletlenül, hiszen megtévesztő lehet az ilyen személyek látszólagos jó kedélye, pozitív megnyilvánulásai, ám mögötte súlyos gondok húzódnak meg.

Az atipikus depressziót sokan nem ismerik fel saját magukon, de talán a közvetlen hozzátartozók és barátok felismerhetik a tüneteket. A túl sok alvás, vagy épp a túl kevés alvás is jele lehet a depresszió e fajtájának, de a mosolygás és a viccelődés mögött túlérzékenység, ingerlékenység, sértődöttség is lehet, amelyek ugyancsak utalhatnak a mosolygós depresszióra.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: lelkielet.co.hu | képek: pixabay.com)