Jump to content

Nevetni kell és jó is, de van egy határ

2020. 01. 29. 19:00

A búslakodás helyett természetesen jobb a nevetés. Ki ne szeretne önfeledten nevetgélni, mint bármin is szomorkodni?

A nevetésnek azonban vannak fajtái, és bár önfeledten nevetni szeretünk, ám kellemetlen helyeztbe is kerülhetünk, ha nem tudjuk abbahagyni a nevetést, valamint nem jókor, jó helyen nevetgélünk.

A nevetés jó a testnek és a léleknek is, de a nevetés átcsaphat röhögőgörccsé. Életünk során kerülhettünk már olyan helyzetbe, hogy egy vicces helyzetben nem tudunk megállni a kacagás szintjén, hanem az tovább erősödik bennünk és nevetőgörccsé fajul. Az a fajta nevetés ez, amelyen nem tudunk uralkodni, megfékezhetetlenül kitör belőlünk. Megpróbálhatjuk elfojtani, lehalkítani a hangerőt, de a nagy igyekezet ellenére is felszínre törhet a szívből jövő és fékezhetetlen nevetés.

Emiatt kerülhetünk kellemetlen helyzetbe is, mégis olyan vágyott állapot. Egy kiadós nevetés után érezhetünk olyan megelégedettséget, és tapasztalhatjuk, hogy az arc izmai, valamint a hasfal izomzata is megfájdulhat a nevetés következtében, könnyek szökhetnek a szemünkbe. Az igazi, szívből jövő nevetést nem lehet visszatartani. Ha pedig valami annyira nevetséges számunkra, akkor a nevetés fokozódhat, amely szinte már rohamhoz hasonlítható, és efelett végleg elveszítjük uralmunkat.

A nevetés lehet spontán, stimulált, hamis, előidézett és betegség velejárója is. Az igazi, jól eső, szívből jövő nevetésre vágyunk, és ha ilyet éltünk át, szinte bizonyára később is emlékezni fogunk a nevetés tárgyára. Ez egy jóleső érzést kiváltó állapot, mert az agyban endorfin szabadul fel, amitől olyan jóleső a kacagás.

A nevetésért nincs külön felelős agyterülete, de amikor nevetünk, akkor négy agyterület is aktiválódik, feltéve, hogy az a nevetés az igazi, a jól eső. Ha tehát valamit annyira viccesnek találunk, hogy nevetésbe kezdünk, az pedig egyre elhatalmasodik felettünk és átcsap nevetőgörcsbe, akkor egyszerre több agyterületünket is megmozgatja. Ez azt is jelenti, hogy karban is tartja az agynak ezt a részeit, nem beszélve arról, hogy a stressz hatása is csökkenhet az emberben.

Amíg a stressz negatívan hat a testre, a szellemre és a lélekre is, addig a nevetésnek inkább pozitív hatásai vannak. Elsődlegesen csökkenhet a feszültség mértéke, természetes fájdalomcsillapítóként is működhet, hangulatjavító hatása kétségtelen.

Hoztunk egy kis fájdalomcsillapítót. Nézzük, működik?

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: lelkielet.co.hu | képek: pixabay.com | videó: https://www.youtube.com/watch?v=l_ryuYuH-08)