Jump to content

A szülők számára is nehéz lehet az iskolakezdés

2020. 09. 01. 19:00

Iskola. Egy szó, amely a diákok számára nem épp a legvonzóbb, de kényszerű és kötelező. Jó ideig az életük, a mindennapjaik részét jelenti.

Az iskola azonban idén mást is jelenthet. A koronavírus elleni védelemben tett intézkedések egyik következménye volt, hogy otthonról, digitális oktatás keretén belül zajlott az oktatás. Ha volt is ebben szépség és kihívás, ez azt jelentette, hogy lényegében március óta otthon voltak a diákok, nélkülözték egymás társaságát.

Olyan volt, mintha az amúgy is hosszú nyári szünetet megtoldották volna még három hónappal. A most kezdődő tanév éppen ezért talán még azoknak a gyerekeknek is várva várt, akik amúgy nincsenek elragadtatva az iskolától. A készülődés nemcsak a tanszerek és a tankönyvek beszerzését jelenti. Lelkileg is készülnek a gyerekek az iskolára, akárcsak a szülők. Habár a szülő inkább a pénztárcájukat nyitják ki, de ez a tanévkezdés számukra is más. Ezúttal nemcsak arra gondolnak, hogy minden meglegyen az iskolás gyerkőcnek, hanem némi félelem is belevegyülhet. A hagyományos iskolakezdés sem valósul meg teljesen, hiszen tartani kell a másfél méteres távolságot, az évnyitók sok helyen elmaradnak vagy egészen sajátos formában tartják meg. A szájmaszk és a kézfertőtlenítés ugyanúgy az életünk része, így az iskolában is kötelező használatú lesz. Mindemellett szülőként nem tudunk arra nem gondolni, hogy mi lesz a továbbiakban. A vírus újbóli feltűnése, térhódítása miatt szó van megint karanténról, az otthon tanulásról és ez sokakban félelmet kelt. A tavasszal tapasztalt karanténos időszak adott némi rálátást, hogy mi várhat ránk, így nem csoda, ha ezt a tanévet izgalommal és félelemmel vegyesen indítjuk. Ezek az aggodalmak nemcsak helyén valók, de foglalkozni is kell velük. Ennek elnyomása nem megoldás, azonban azt is érdemes magunkban tudatosítani, hogy nem tudunk ellene mit tenni. Azt azonban meg tudjuk tenni, hogy a meglévő helyzetet nem alakítjuk még rosszabbá. A meglévő bajt nem tetézzük. Ugyanúgy szükséges a dolgunkat végezni, mintha nem pandámiás időszakot élnénk.

Ha azokra a rutinszerűen végzett dolgokra koncentrálunk, amelyeket nap, mint nap elvégzünk, akkor irányítjuk a saját életünket. Sőt új feladatokat és célokat kell kitűzni, megvalósítani. Olyanokat, amelyeket esélyünk van megvalósítani. Az aggodalmaskodás csak energiát vesz el tőlünk, ráadásul számos dolgot nem tudunk befolyásolni.

Az a dolgunk szülőként ebben a helyzetben, hogy önuralmat, türelmet és nyugalmat tanúsítsunk, hogy gyermekeinkben ne keltsünk feleslegesen pánikhangulatot.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: lelkielet.co.hu | képek: pixabay.com)