Akarva és akaratlanul is megbánthatunk valakit. Sőt, az a változat is fennáll, hogy hamarabb jár a szánk, mint ahogy átgondoltuk volna, mit is mondunk ki. Habár nem a bántás volt a szándékunk, mégis sértődés lesz a vége.

Amennyiben rossz érzést kelt bennünk egy ilyen konfliktus, úgy annak megoldására, enyhítésére törekszünk. Lehet morgolódni és idegeskedni, de attól semmi sem oldódik meg, így az újbóli beszélgetés oldhatja a feszültséget.

Felindultságból, dühből cselekedni nem jó és egy beszélgetés sem biztos, hogy eredményre vezethet akkor, ha valakit megsértettünk. Felindultságunkban ugyanis nem biztos, hogy úgy és azt tudjuk megfogalmazni, amit szeretnénk. Előfordul, hogy a sértettség annyira megmarad, hogy nem tudjuk elfelejteni. Azt mindenképp érdemes orvosolni, vagyis enyhíteni a bennünk lévő feszültségen, ezért amikor valakivel egy nehéz beszélgetésbe kezdünk, azt jelezzük a számára. Ne a semmiből és váratlanul térjünk rá a témára. Érezze, hogy valami komolyabb dologról lesz szó, ugyanakkor ne érezze azonnal támadásnak a beszélgetésünket.

Amikor valaki olyat mond nekünk, ami számunkra sértő, nem tetszik, akkor arra koncentrálunk, hogy ki mondott és mit. Azzal, hogy vajon miért is mondhatta, már jóval kevesebb időt szentelünk, ahogy azzal is kevésbé törődünk, hogy az ránk hogyan hatott.

Mindenképp érdemes megbeszélni, már csak azért is, mert enyhülhet saját magunkban is az a nyomás, amely bennünk lakozik. Mindegy, hogy mi sértettünk meg valakit, vagy a mi lelkünket bántották meg, muszáj nyitottan állni a témához. Könnyen lehet ugyanis, hogy mindenkinek van némi igaza, esetleg csak annak előadásmódja nem volt megfelelő.  

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!