Számítógépen vagy okostelefonon intézünk nagyon sok mindent a magánéletünkben, de a munkában is. Lehet, hogy néha vágyunk a csendre, a nyugalomra, arra, hogy ne csörögjön a telefon, de ha hirtelen kicsavarnák a kezünkből és hetekig nem kapnánk vissza, azt sem tudnánk, hogy mit tegyünk.

Nos, ebben a világban sokak számára eszébe sem jut, hogy a modern technika előtti állapotokat idézzük fel. Az irodai munkát vagy más, a számítógépet rendszeresen használók leginkább csak aláíráskor használják a kézírást. De minek azt is, ha már digitálisan is meg lehet valósítani?

Mi vinne hát rá minket arra, hogy kézzel írjunk?

A gyerekek számára még mindig alapvető az írás megtanulása. Egészen sokáig csakis ezt a fajta írást engedik az iskolában. Természetesen emellett megjelenik a technika is a kezükben és párhuzamosan pötyögnek a klaviatúrán. Jó lenne azonban, ha a kézzel történő írás nemcsak a diákok, de a felnőttek életében is ugyanúgy megmaradna. Már csak azért is, mert jót tesz. Hogy mit is?

Megmozgatja az agyunkat azzal, hogy tudat alatt is figyelünk a leírt szavak helyességére, a leírtak külalakjára. Sőt természetesen arra is, hogy a mondatok egymásutánisága értelmes és összefüggő szöveget alkossanak. Írás közben az agyban lévő idegek komoly munkát végeznek. Kézírással kordában lehet tartani az agyunkat, emellett a memóriát és természetesen a finommozgást is.

Amikor írunk, a gondolatainkat tesszük láthatóvá. Miközben írjuk az agyunkban összeállt mondatokat, a képzeletünk is szabadabbá válik. Ha elengedjük a fantáziánkat, ki tudja, hogy milyen írások születnének?! Ennél fogva az írás lehet egyfajta terápia. Ha leírjuk a félelmeinket, bánatunkat és az örömünket, akkor megszabadulunk a felszabadítjuk a szorongást. A kézírás megnyugtathat, főleg, ha szórakozásból tesszük azt.

De nemcsak a frusztrációt oldja bennünk, hanem segíti a koncentrációt. Amikor írunk, akkor a betűvetésre ügyelünk. A betűk formájának, értelmének figyelembevételével koncentrálunk erre az agyat mozgató tevékenységre.

Arról volt már szó, hogy a memóriát fejleszti, de a kézírás a tanulásban is segít. Talán diákkorunkból még emlékszünk arra, hogy az órákon való jegyzetelésnek az volt a pozitív hozadéka, hogy a befektetett munka következtében emlékként megmaradtak a leírtak nagyja. Otthon már csak hozzá kellett tanulni a többit.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!