Ma már annyi mindennek neve van és egyre többet tudnak meg arról, hogy mi okozza a „furcsaságot”. Az autizmus spektrum zavarral élők esetében ismert, hogy neurobilológiai rendellenességről van szó, amely már csecsemő- vagy kisgyermekkorban megjelenik. Ez olyan állapot, amelyből nem lehet kigyógyulni, de sok területen fejleszthető az egyén. Ez azt jelenti, hogy felnőttkorra is megmarad és az autizmus tüneteit megmaradnak.

A diagnózist általában már gyerekkorban, ám van, hogy ez valami miatt nem történik meg fiatal korban, ám az eltérések egyértelműek és az autizmust csak később, felnőttként mondják ki. Ezt nevezzük felnőttkor autizmusnak. Sokféle nehézséggel megküzdeniük az ezzel élőknek:

Nem megy nekik jól a társas kapcsolatok alakítása és az érzelmi életük legalább ilyen nehézkes és az azért van, mert egészen máshogy működnek. Nem értik meg az általánosan elfogadott normákat, ők attól eltérően viselkednek.

Kommunikációjuk is eltér az átlagostól, mert nem vagy nehezen tudják magukat kifejezni, ráadásul kihívást jelent a testbeszéd helyes értelmezése.

Furcsa szokásokat vesznek fel, amelyek számukra természetesek ám a külvilág ezt furcsállhatja. Korral a szokások, rutinok erősödhetnek bárkiben, de az autizmussal élő felnőttek esetében ez mániákus szinten jár.

Általában nem kedvelik a hangos zajokat, fényt, erre nagyon érzékenyek, de akár a szagok is zavarhatják vagy megbabonázhatják őket.

Rosszul reagálnak a változásokra, nehezen fogadják el az új helyzeteket, azaz rugalmatlanok és ha mégis ilyennek találják szemben magukat, úrrá lehet rajtuk a félelem, a szorongás.

A felnőttkor autizmus kezelése sem lehetetlen küldetés, de megfelelő szakemberek bevonása szükséges ahhoz. A minél kényelmesebb és boldogabb élet eléréséhez szüksége lehet erre. Az élet egyes területein pedig kimondottan jól teljesíthetnek és ott könnyedén veszik az akadályokat. Gondoljunk csak az Esőember című filmre.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!