A lélek évszázadok óta foglalkoztatja a filozófusokat, vallási gondolkodókat és tudósokat is. Meghatározása többfelől is megközelíthető.

A filozófiában a lélek gyakran az emberi tudatosságot, érzelmeket és gondolkodást jelenti. Platón szerint a lélek halhatatlan és három részből áll: értelem, érzelmek, vágyak. Arisztotelész pedig azt állította, hogy a lélek az élet elve, amely meghatározza egy élőlény természetét.

Ugyanakkor számos vallás szerint a lélek egy halhatatlan, transzcendens részünk, amely kapcsolatban áll az istenivel. A vallások egy nagy részénél a lélek túléli a testi halált, míg a buddhizmus és a hinduizmus az újjászületés és a karma fogalmával társítja.

Ne feledkezzünk meg a pszichológiáról sem, amely a lélek helyett a tudatot és az önazonosságot vizsgálja. A neves pszichológusok a lélek működését az elme struktúrájával. A neurológiai kutatások pedig azt vizsgálják, hogy az öntudat és az érzelmek milyen agyi folyamatokhoz köthetők.

Kutatások a lélek körül

Ezt a kérdéskört a pszichológia, a filozófia és a neurológia vizsgálja. A modern pszichológia a lélek fogalmát gyakran a tudatosság, az érzelmek és az identitás összefüggésében vizsgálja. Egyes kutatások szerint a lélek segíthet az embereknek az önismeretének fejlesztésében és a mentális jólét kialakításában.

Filozófiai megközelítés szerint a lélek az emberi tapasztalat központi kérdése. A kortárs filozófia sok esetben a lélek fogalmát az önazonosság és a tudatosság mentén értelmezi.

A modern agykutatás azt vizsgálja, hogy a tudatosság és az öntudat milyen idegrendszeri folyamatokhoz köthető. Egyes kutatások szerint a lélek összefügghet az agyban zajló információfeldolgozási folyamatokkal.

Számos kísérlet irányul arra, hogy végre tényleg bebizonyosodjon, hogy van-e lélek vagy sincs. Egy friss tanulmányban haldokló betegeket vizsgáltak különböző módszerekel. Az életük utolsó perceiben lévő betegek esetében az EEG (elektroenkefalogram) furcsa hullámokat mutatott. A szív leállt, a vérnyomás megszűnt, és ezt a gépek is jelezték, de volt egy aktivitás. A halál küszöbén lévő betegek többségénél ez a kilengés megfigyelhető volt. A tudósok szerint a sejtek vázában található kvantuminformáció távozik így, amely nem tud megszűnni, csupán csak szétterjed a világegyetemben. Ha a beteg mégiscsak visszatér az életbe, akkor nemcsak halálközeli élményt él át, hanem ez a kvantuminformáció tér vissza a sejtjeibe.