Azt vesszük észre, hogy úgy követik egymást a hétköznapok, mintha egy-egy szempillantással kezdődne és érne véget egy munkától, teendőktől túlcsordult nap.

Szerencsés esetben be tudunk iktatni pihenést, vagy olyan szabadidőt, amelyet a hobbinknak szentelhetünk, de vannak olyan időszakok, amikor azt sem tudjuk, hogy a fejünket hová tegyük, mert annyi teendőnk, betartani való határidőre kell figyelni, hogy komolyabb logisztikát igényel a sok mindenre kiterjedő figyelmünk. Ebben a nagy káoszban kellene magánéletet élni, boldognak, egészségesnek lenni, álmainkat megvalósítani, emberi kapcsolatainkkal foglalkozni, hatékony pénzkeresőként megállni a helyünket a világban. Ha csak a mondatot olvassuk is túl sok egy emberre mérve, mégis ezt tesszük nap mint nap. Nagyon nehéz megtalálni ebben az egyensúlyt. Annyira telnek a napok, és sokszor éljük meg úgy a mindennapokat, hogy nem emlékszünk, mi történt előzőleg. Annyi mindit viszünk véghez minden áldott nap, hogy nem csoda, ha összefolynak a dátumok.

Mindenkin nagy a nyomás, többféle szerepben kell megállnunk a helyünket, de még a rendezettség, a következetesség mellett is lehetnek olyan területek és tevékenységek, amelyekre nem fordítunk (elég) időt.

Az egyik ilyen lehet az, hogy a tevékeny napokban, amikor beszippant a gépezet és az adott feladatainkra koncentrálunk, elfelejtkezünk a szükségleteinkről. Reggel már rohanunk, este még pörgünk, hogy az otthonunk is rendezett legyen és nem reggelizünk, gyorsan bekapunk valamit a nap folyamán is. Még kevesebb figyelmet fordítunk a folyadékfogyasztásra akkor, ha állandó rohanásban vagyunk. Márpedig ahhoz, hogy a rázós, szellemi és fizikai erőt megkövetelő napokat úgy vészeljük át, hogy ne károsítsuk meg magunkat, akkor bizony oda kell figyelni arra, hogy miből és mennyit viszünk be a szervezetünkbe.

A kemény munkanapok sokunkat megmozgatnak, de az ülő munkát végzők hiába érzik úgy, hogy szellemileg elfáradtak, fizikailag viszont alig mozdultak meg. Bármennyire is furcsán hangzik, egy fullasztó nap után mégis felüdülést jelenthet az, ha valamilyen mozgás formájában szabadulunk meg a feszültségtől. Eleve a stressz oldásához is hozzájárulhat, de az ülő munka hátrányai is csökkenthetők, az egészségünk karbantartható.

A pörgős napokban sem szabadna elfelejtkeznünk szeretteinkről. Azokkal, akikkel egy fedél alatt élünk, könnyebb a kommunikáció, de nem is szabad egy napot sem úgy elpazarolni, hogy a családunkat meg ne ölelnénk, puszilnánk. A család az a közvetlen közeg, ahol meg kell beszélnünk minden jó és rossz történést is. Kulcsfontosságú, hogy tudjunk egymásra időt szakítani még ebben a nagy forgatagban is.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!