Egy magára adó nő ruhatárában minden van, amire szüksége lehet, és amelyeket saját maga válogatott össze. A jól kombinálható darabokat éppen azért vásároljuk meg, mert nemcsak a pillanatnyi alkalomra gondolunk, hanem arra, hogyan és mivel tudnánk a későbbiekben is összepárosítani, hogy kellemes megjelenésűek legyünk. A ruhatár nagyjára ez vonatkozik, és persze vannak a különleges, egyedi alkalmakra viselhető darabok, amelyek önmagukban megállják a helyüket és csak ritkán húzzuk magunkra. Évszaknak, munkahelyi előírásoknak, igénynek megfelelő öltözékeinkkel van tele a ház, és mégis vannak olyan napok, amikor hosszabb ideje állunk a kínálatot mustrálva, mégsem tudjuk, hogy mit kellene aznap magunkra húzni.

Ez nem a kivételes alkalmak egyike. Pedig lehetne az, hiszen akár két hétre előre össze tudnánk készíteni öltözékünket, ehhez képest naponta megesik velünk, hogy az idegösszeroppanásig próbálgatjuk a ruhákat, kombináljuk az alsó a felsővel, és az eredményt a tükörben elkeserítőnek látjuk. A tűrőhatár legvégső fázisában végül amellett döntünk, amely vélhetően a legjobb választás, annak ellenére, hogy mégsem érezzük magunkat abban a legjobban. Valamit ugyanis fel kell vennünk, de az egész napunkra rányomhatja a bélyegét. Ismerős hölgyeim?

Milyen jó, hogy segítségért tudunk folyamodni. A párunk, a férjünk, egy másik családtag bevonásával képet kaphatunk arról, melyik lenne aznapra a legjobb választás.

Ne áltasd magad! Ez a te döntésed. A családtagod (ha férfiról van szó), a férjed, a társad nem fog ellátni hasznos információval. Olyat fog neked mondani, amitől csak még inkább felhergeled magad.

Figyeljetek csajok! Ismerős történet. Milyen jó ötletnek tűnt az előző este kigondolt outfit. Magadban már teljesen letisztult az, hogy mit vegyél fel ahhoz, hogy szépnek, magadnak és mások számára is tetszetősnek mutasd magad. Vagy a ruha gonosz, vagy a tested, vagy a reggel. Másnap, amikor a tervezett öltözéket magadra húzod, egyáltalán nem az a kép fogad, amelyet elképzeltél. Itt bevág, ott eláll, kötözött sonka vagy, túl bő, túl szűk, nagy, előnytelen…ezen állapotok valamelyikét átéled. Az a gonosz ruha! Vagy a reggellel van a gond? A reggelek amúgy is gonoszok, mert még tudnánk aludni, ehelyett annyi teendőnk van arra az időszakra is és még szépek is szeretnénk lenni. Na, és a testünk, az milyen gonosz tud lenni. Ott a táska a szemünk alatt. Ha sokat alszunk, azért, ha keveset, azért. A frizurára legalább fél órát rá kell szánni, hogy szalonképesen léphessünk utcára. A bőrünk gyűrött, és mintha plusz kilók csúsztak volna fel ránk, amíg gyanútlanul és magatehetetlenül aludtunk az éjszaka.

Meztelenül nem mehetünk sehová, így a kényszer nagy úr elve alapján mégiscsak magunkra rántunk valamit, de egyáltalán nem mindegy, hogyan érezzük magunkat. A női tapasztalatok alapján, bármekkora ruhatárral is rendelkezzünk, vannak olyan napok, amikor „nincs egy rongyunk sem”. Fel a kezeket, aki át szokta ezt élni!

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!