Jump to content

Fogaink védelmében II.

2018. 04. 06. 14:11

A szervezetünkbe kerülő étel útjának első állomása a száj. Itt megy végbe – többek között – az élelem felaprítása, amelynek alapvető jelentősége van az emésztés, a táplálék felszívódása, és ennek következtében egészségünk szempontjából. A szájban zajló folyamatok főszereplőinek, a fogaknak az épsége, megtartása ezért kulcsfontosságú.

Fogaink védő közege…

A nyál, nemcsak a falatok pépesítésében és a keményítő lebontásában vesz részt, hanem fontos szerepe van a savak közömbösítésében is; ezen kívül ásványi anyagokat juttat vissza a fogakba, és gyorsítja a száj ételmaradékoktól való megtisztítását. Ezáltal a nyáltermelődésnek nagy jelentősége van a fog romlásának megelőzésében. Segíthet, ha étkezés után vizet iszunk, vagy kiöblítjük a szánkat, hogy eltávolítsuk a fogak között maradt ételt és italt. Lényeges, hogy legalább két órát várjunk az étel- és italfogyasztások között, hogy a nyálnak legyen ideje kifejteni jótékony hatását.

A fluor…

A tudósok szerint, sok országban a fogszuvasodásra vonatkozó diétás szabályok jelentősége már egyre inkább csökken, miután elterjedtté vált a megfelelő szájhigiénia, a fluoridos fogkrémek és szájvizek használata. A fluorid – amelyet a fogszuvasodás elleni védelem egyik leghatékonyabb eszközének tartanak – fő forrása az ivóvíz (általában 0,05- 14 mikrogram/liter fluoridtartalommal). A fluorid sokféle élelmiszerben megtalálható, de leggazdagabb forrásainak a tea és azok a tengeri halak számítanak, amelyek halszálkával együtt fogyaszthatóak. A termőtalaj fluortartalmától függően is változó lehet azonban a nyersanyagok fluortartalma; ismert, hogy vannak jellegzetesen fluorszegény területek.

„Fogbarát” ételek és termékek

Egyes élelmiszerek, kalcium-, foszfor-, valamint tejfehérje tartalmuknál fogva mérsékelik a fogak ásványi anyag veszteségét, s így csökkentik a fogszuvasodás rizikóját. Ezek közé tartoznak például a kemény sajtok, amelyek mindemellett fokozzák a nyál elválasztást, és ezzel a fogak védelmét. Egy kis darab sajt fogyasztása az étkezés végén tehát ellensúlyozhatja a szénhidrát tartalmú ételekből származó savak károsító hatását. (Figyeljünk azonban a mennyiségre, mivel a sajt nagy energia tartalmú élelmiszer, és mértéktelen fogyasztása könnyen súlygyarapodáshoz vezethet!) A tejben szintén megtalálhatóak a sajtoknál már említett „fogvédő” ásványi anyagok, illetve a tejfehérje. Ezeken kívül tartalmaz tejcukrot (laktózt) is, ami viszont – más cukrokhoz képest – kevésbé hajlamos fogszuvasodást előidézni. A fogakra nézve kedvezıek lehetnek azok a cukormentes rágógumik is, amelyek mesterséges édesítőszerekkel készülnek, mivel az édes íz és a rágás egyaránt fokozzák a nyálelválasztást. Bizonyos rágógumik ezen felül tartalmazhatnak ásványi anyagokat is (pl. kalciumot, foszfort, fluort), amelyek erősítik a fogak védelmét.

Gyermekekkel kapcsolatban végzett vizsgálatok arról számolnak be, hogy az étkezés után elrágott cukormentes rágógumik felgyorsítják az ételmaradékok szájból való eltávolítását, s ezzel csökkentik a fogszuvasodás kifejlődésének mértékét.

Fogrontó manócskáktól a fogtündérekig…

A gyermekek fogazatának a fejlődését már születés előtt, az anyaméhben töltött időszak alatt befolyásolja az anya táplálkozása, de ezen belül is az utolsó két hónap kalcium-, foszfor-, és D-vitamin-ellátottságnak van nagy jelentősége. Az újszülöttek és csecsemők számára a legideálisabb táplálás a szoptatás. A mellről tápláló anya kiegyensúlyozott táplálkozása mellett az anyatejben – a D-vitamin kivételével – megfelelı mennyiségben megtalálhatóak a fogak fejlődéséhez szükséges tápanyagok, ezen kívül a csecsemő későbbi fogazatának kialakulását a szopás közben kifejtett aktív izommunka is segíti. Az ún. „cumisüveg szindróma” – vagyis hosszú időn keresztül, cukor tartalmú folyadék fogyasztása cumisüvegből az elalvás előtt nagyon könnyen a fogak korai szuvasodásához vezethet. Különösen káros, ha a csecsemő a gyümölcslével, csecsemőtápszerrel, tejjel, stb. teli cumisüveggel együtt kerül ágyba, mivel alvás közben a nyáltermelés – s így a fogak védelme – nagymértékben csökken, az édes folyadék viszont a fogak köré gyűlik, és huzamosabb ideig tökéletes környezetet teremt a fogszuvasodás kialakulásához. Nagyon fontos tehát, hogy minden szülő, már korán helyes étkezési szokások kialakítására törekedjen gyermekénél. Mindemellett már az első tejfogak megjelenésével kezdjük el a gyermekeket megbarátkoztatni a szájápolással, használjunk a koruknak megfelelő, speciális fogkrémet.

„Hány még a harminckettő?” „Már csak tizenkettő”- hangzik az öreg juhász válasza a mesében. A kor előrehaladtával sajnos a valóságban sem sokkal rózsásabb a helyzet. A fogak elvesztése, és ennek következtében a tökéletlen rágás a 65 év feletti korosztályban jellemzően gondot jelent, mindez pedig az emésztés nehezítettségét vonja maga után. Az idös korral együtt járó – az ízlelőbimbók számának csökkenéséből adódó – tompuló ízérzés, az étvágytalanság, valamint krónikus betegségek még tovább nehezítik az idős emberek táplálkozását.

Gyakran szociális és anyagi problémák miatt pedig a rendszeres, kb. fél évente tanácsos fogorvosi ellenőrzés is elmarad. Az eddig leírtakból is kitűnik, hogy fogaink épségét életünk során számtalan tényező befolyásolja, s ezért mindig törekednünk kell arra, hogy ezek között összhangot teremtsünk. Reméljük, hogy hírlevelünk segítséget jelent majd a különbözı szempontok közötti eligazodásban, a fogkímélő táplálkozási szokások megteremtésében

(Forrás: lelkielet.co.hu, mdosz.hu l Kép: pixabay.com)