Jump to content

Kalandozás az életben

2018. 09. 25. 17:00

Egyedülállónak lenni lehet nagyon jó dolog, és lehet kínzó állapot. Ezt mi magunk döntjük el, és az időtényező is fontos ebben. Aki már régóta egyedül éli meg a jót és a rosszat is, természetes igénye, hogy társra vágyjon, de kalandokba is belekeveredhet. Másféle kalandra is van mód.

Aki már társra kihegyezett tekintettel keresi a világban a párját, az nem kalandozásra vágyik. Talán minden év végén az új évi fogadalma az, hogy megkeresi és meg is találja a szerelmét. A megfelelő ember megtalálása pedig lehet, hogy próbálkozásokkal, ismerkedésekkel teli úton vezet majd el hozzá. Akadhat olyan megálló, amely egy könnyed kalanddá válik ahelyett, hogy az igaz szerelembe botlana bele. Mások számára egy kapcsolat eleve nem fér bele az életükbe, így ők azok, akik a kalandokat nem vetik meg. A kaland szó hallatán talán mindenki a könnyed kapcsolatokra gondol, pedig a kaland nemcsak a kapcsolatokban nyilvánulhat meg.

Az életünkben lehet olyan időszak, amikor legszívesebben ki sem mozdulnánk otthonról és emberek közé sem mennénk. Bármennyire negatívként hangzik ez, de néha kimondottan jól tud esni, és még csak depresszió sem kell, hogy kerülgessen. Egyszerűen jó magunkkal lenni. Ilyenkor átértékelhetjük az életünket, gondolkodhatunk a jelenen és a jövőn is. Nem arról a bezárkózásról beszélünk tehát, amely negatív irányba tereli az embert, hanem a csendes, filozofikus elvonulásról. Amikor ebből a csendből és nyugalomból is elég volt már, akkor rádöbbenünk, hogy mi hiányzik az életünkből. Méghozzá az élet sava és borsa. Hiánycikk a pezsgés, hiányzik az adrenalin? Hiányzik a kaland? Márpedig ahhoz ki kell lépni a megszokásaink keretéből, és újba, akár vadabba kell belefogni. Ez némi kockázatvállalással jár, de ha már épp beleposhadni készülünk saját mivoltunkba, akkor talán csak ez lesz a járható út. Döntés kérdése, hogy mennyire merünk kiszakadni addigi életünkből. Van, aki egész előző életét fel meri égetni maga mögött, hogy újba kezdjen, mások kisebb és vadabb kitérőket tesznek, de nagyon sokan meg sem mernek mozdulni.

Nemcsak a kaland megélése, de már a kaland szó magában hordozza az újat, adrenalint. A kalandozás azt jelenti, hogy leküzdjük a félelmeinket és a korlátainkat. Még az sem érdekel, ha mások ezt nem nézik jó szemmel. Csak arra figyelünk, hogy nekünk mi a jó, mert nem élheti más az életünket.

A kalandokba való belevágás kicsit a gyermekkorunk érzéseit adják vissza, amikor minden annyira új. Ismeretlen vesz körbe, bármerre is megyünk. Felnőttként már sokkal többet láttunk, tapasztaltunk, de az még mindig csak a biztonságos keretünk látótere. A kalandok megtapasztalása során ezt igyekszünk tágítani. Ha egyszer belejövünk a kalandok keresésébe, egyre nagyobb lesz a lehetőségünk, egyre jobban megismerjük önmagunkat és a világot is. Csodálatos belső utazást élhetünk meg, és már nem félünk semmitől.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: lelkielet.co.hu | képek: pexels.com, pixabay.com)