Jump to content

A testünk a lakhelyünk, a pihenés pedig hosszú távú befektetés

2018. 10. 09. 19:00

A tanulás nemcsak az iskolakötelesek sajátja lehet, hiszen számos fiatal tanul felsőfokú intézményben ahhoz, hogy álmaihoz egyre közelebb kerüljön. Sőt sok felnőtt munka mellett, már érett fejjel vág bele a tanulásba.

Az iskolás gyerekek – legyenek alsó tagozatos kisdiákok, vagy középiskolába járó nagyobbak – sokszor érzik nyűgnek a tanulást. A nem minimumra hajtó diákok nagyobb energiát fektetnek abba, hogy felkészüljenek egyes tantárgyakból, hogy az írásbeli vagy a szóbeli számadásokon minél jobban szerepelhessenek. Aki céltudatos, és már gyermekként magasra teszi a lécet maga számára, és meg akar felelni szüleinek, tanárainak is, az sokat tanul. Felső tagozatra már az egyéni tanulásban kell jeleskedni, hiszen a szülők legjobb esetben is csak esete tudják a leckét kikérdezni, a házi feladatokat ellenőrizni. A középiskolai években pedig még fontosabb, hogy az önálló tanulást a lehető leghatékonyabbra tudják fejleszteni a tanulók.

Mindegy, hogy milyen idős gyermekről van szó, a tanulás mellett azonban arra is időt kell szakítani a szabadidőre, amikor játszhatnak, vagy amit a tanuláson kívüli egyéb elfoglaltságaikra fordíthatnak.

Amikor egy tinédzser nem tudja eldönteni, hogy hol tanuljon tovább, akkor az teljesen életszerű, hiszen még alig van rálátása a világra, több minden is érdekli, és nehéz megtalálni azt, ami minden elvárásnak megfelel. Még fiatal felnőttként is küzdhetünk hasonló nehézséggel, ezért nem egy felnőtt csak jóval később vág bele valamilyen szakma elsajátításába, netalán felsőfokú intézménybe jelentkezik. Család és munka mellett sokkal nehezebb megállni a helyüket. Ha felnőttként a napjainkat nemcsak a tanulásra kell fókuszálni, az fegyelmezettebb időbeosztással, és tudatos munkával valósulhat meg. A kérdés csak az, hogy a család, a háztartás, a munka és a tanulás mellett mikor nyílik lehetőség arra, hogy pihenjen az ember?

Márpedig a test kizsigerelésével nem tesszük a legjobbat. Valameddig működő lehet az ilyen élet, de teljes összeomlás is lehet a végeredmény. Ezt az állapotot szükséges elkerülni, hiszen nem az a cél, hogy összeroppanjon az ember, hanem, hogy úgy gazdálkodjon idejével, hogy mindenre jusson, és energia is maradjon. Pihenésre nincs idő, mondjuk akkor, amikor a teendők sora ellep. Ez azonban a test teljes kihasználásához vezet, vagyis muszáj időt szánni a pihenésre még akkor is, ha a teendők sora vár ránk. A testünk nemcsak a lakhelyünk, hanem az eszközünk is a boldogsághoz, és minden más eléréséhez. Mint egy gépet, a testünket is ugyanúgy pihentetni és karbantartani szükséges. Muszáj szabadidőt adni magunknak, amikor azzal foglalkozunk, amihez csak kedvünk van. Ha ez a pihenés, hát engedjük meg magunknak. A pihenéssel nemhogy a munka, a tanulás rovására lenne, hanem kellő energiával tölt fel, hogy újult erővel vethessük magunkat bele a teendőkbe. Egy kis munka, tanulás, háztartás közben kitérőt tehetünk a pihenés földjén, hogy hatékonyabban folytassuk a munkát ott, ahol abbahagytuk. A pihenésre úgy érdemes tekinteni, mint olyan befektetésre, amelyik sikerhez vezethet. Véletlenül sem összetévesztendő tevékenység a halogatással, amit ugyanis nem érdemes gyakorolni, mert a helyzet csak egyre rosszabbra fordulhat. Mérlegelni szükséges, hogy mikor és hogyan érdemes magunkra szánni kis időt. Ha felnőttként vágtál bele a tanulásba, légy magadra nagyon büszke, de  pihenj is!

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: lelkielet.co.hu | képek: pixabay.com)