A kutatók vizsgálataik során több mint 300 mintát elemeztek, melyeken az evolúció nyomait vizsgálták. A maradványok különböző fajoktól származtak, koruk kb. 400 millió évet ölelt fel. A kutatást vezető Paul Monk szerint, az egyedeknél a változások akkor kezdődtek, amikor az ember elődei két lábra álltak. A kutató arra keresi a választ, hogy miért van egyre több csípő és vállfájdalmakkal küszködő ember.

A kutatócsoport részletes CT-felvételeket készített a londoni Természettudományi Múzeumban, Oxfordban és a washingtoni Smithsonian Intézetben őrzött gyűjtemények 300 darabjáról, a felvételekből háromdimenziós modellek adatbázisát hozták létre, hogy az egyes csontok alakjának évmilliók alatt bekövetkezett változásait megfigyelhessék. Ahogy a négy lábon járó fajokból kialakult a felegyenesedett, két lábon járó ember, a combcsont felső része, az úgynevezett combnyak szélesebb lett, hogy elbírja a többletterhet. Korábbi tanulmányok szerint, minél vastagabb a combnyak, annál valószínűbb, hogy ízületi gyulladás alakul ki.

Az adataikat elemezve, a tudósok előrevetítették, mi lenne a csontokkal 4 ezer év múlva, ha folytatódna az evolúciós irány. Monk és csapata szerint, az évek múlásával az emberek combnyaka egyre szélesebb lesz, ami egyre több csípő és váll ízületi gyulladást fog eredményezni.