Jump to content

A legnehezebb: karácsony a gyermekünk nélkül

2013. 12. 23. 11:50

A karácsony a legnehezebb időszak a gyászoló ember számára – különösen igaz ez akkor, ha a szeretett gyermek hiányával kell együtt élnünk. Az első karácsony mindig a legnehezebb. Hiszen ez az ünnep akkor az igazi, ha együtt van a család. A barátok vigasztaló tanácsa, hogy „ő is azt szeretné, ha ünnepelnétek”, mit sem ér. A gyász fájdalma, a hiány elviselhetetlen érzése ezekben a napokban elemi erővel sújt le a gyászolókra.

Mindig annak a nehezebb, aki itt marad. A megtört lelkű szülőknek talán az lehet a legnagyobb segítség a karácsony szívszorító magányában, ha éreztetjük velük törődésünket, együttérzésünket, támaszt nyújtó barátságunkat. A karácsonyi ünnepkör közeledtével az íróasztal mélyéről előkerülnek a szebbnél szebb képeslapok, írunk rájuk pár szívmelengető gondolatot, és adjuk postára őket.

Figyeljünk azonban arra, hogy ha gyászoló barátunknak, ismerősünknek küldünk üdvözlőlapot, ne a szokásos sablonszöveg szerepeljen a kártyán, hiszen ez nem csupán személytelenné, de fájón szomorúvá is teheti figyelmességünket.

Ha azt akarjuk éreztetni velük, hogy osztozunk fájdalmukban, többet gondolunk rájuk így karácsony környékén, az alábbi gondolatokhoz hasonló üzenetet írjunk a képeslapra: „Legyen neked ajándék a megnyugvás a megváltoztathatatlanban. A lelki béke ajándékát kívánom neked és családodnak a karácsonyfa alá. A szeretet ajándéka. A békesség ajándéka. Ezeket kívánom neked ebben az erőt próbáló időszakban".

Mindenképpen derüljön ki a gyászoló számára, hogy karácsonyi üdvözletünk szívből jövő sorait személyesen neki szántuk, aggódó szeretettel gondoltunk rá az ünnepek közeledtével.

Ezekben a napokban felerősödik a magányra, az egyedüllétre való vágyódás érzése. Értsük meg gyászoló barátunkat akkor is, ha invitálásunkat visszautasítja, és nem akar elkísérni minket a karácsonyi nagybevásárlás nyüzsgő forgatagába. Ne vegyük rossz néven elzárkózását, de figyeljük az apró jeleket, hátha időközben meggondolja magát –– legyünk készen az érzelmek kiszámíthatatlan hullámzására.

Ne gondolkodjon különleges dolgokban: válasszon számára olyan ajándékot, amellyel máskor is szívesen meglepné őt. Figyeljen a részletekre, és rejtsen a dobozba valami apró, személyes meglepetést: egy gyertyát, egy jegyzettömböt, egy aprócska ékszert – bármit, ami az emlékezést, az emlékek őrzését szolgálja.

Tűnjön bármilyen aprónak is az ajándék, a figyelmesség, az üdvözlőkártya, ha akárcsak egy pillanatra is mosolyt csalhatunk vele gyászoló embertársunk arcára, az a mi ünnepünket is szebbé, teljesebbé varázsolja. Vigyünk fényt a karácsony örömére rátelepedő gyász árnyékába.

Fotó: freedigitalphotos.net

lelkielet.hu/szememfenye.hu