Még nyolc hónapos sem volt, már totyogva járkált a palotában egyik teremből a másikba. Egyszer úgy eltűnt, hogy alig találták meg. Akkor a király lovasokat küldött szerte az országba, hogy keressék meg a legbölcsebb asszonyt és a legokosabb embert, hogy ők neveljék a királyi gyermeket a maguk bölcsessége szerint.
Élt a folyó partján egy fafaragó a feleségével, őrájuk esett a választás. Mosolygós, boldog emberek voltak. A saját gyerekeiket már tisztességgel felnevelték, és nagy öröm fogta el őket, hogy a kis Királyfi nevelői lehetnek.
- Te vagy az, Dadamama?
- Igen, én és Dadapapa. A király házat építtetett nekünk műhellyel a palota szomszédságában a folyó partján, és itt lakunk azóta.
- Meséld tovább!
- Kérlek, meséld tovább – helyesbített Dadamama, míg Királyfi megint az ujjával volt elfoglalva.
- Most még nincs tovább, Kikikém, gyöngyöm. A többi még csak ezután fog megtörténni.Királyfit autóhintó vitte reggelenként a folyóparti házba, és este haza. Az asszony altatódalokat énekelt neki mikor ringatta, játszott vele, beszélgetett hozzá mikor fürösztette, tanítgatta, mikor törülköztette. Kiki rögtön megszerette a fafaragót, és feleségét, és a királyasszony tanítása szerint Dadamamának, és Dadapapának nevezte őket. - Ez a kis kezecske a te kezed. Ez a dundi kis lábacska a te lábad. Megtörüljük jól a szép kis füledet! Dadamama mindig nevetett, mosolygott, árasztotta a boldogságot magából. Az első születésnapon óriási ünnepség volt a palotában, és Királyfi egyedül fújta el az egyetlen szál gyertyát a tortán.Telt az egyik év a másik után. Egyszer, mikor Kiki már négyéves is elmúlt, a törülközéskor arra a testrészére mutatott, amelyikkel pisilni szokott, és azt kérdezte:

- Dadamama, ennek nincs neve? - Hogyne lenne.
- És mi a neve? - Fütyi a neve.
- Fütyi – ismételte Királyfi. – Dadamama, neked is van fütyid? - Nekem nincsen, Kiki, kedveském.
- Hogy lehet az? Hiszen van kezed, lábad, füled is, mint nekem. - Igen, de fütyijük csak a fiúknak van, a lányoknak nincs.
- Akkor Dadapapának van, úgy-e? - Igen, neki van - bólogatott Dadamama. Kiki tovább kérdezősködött.
- Dadamama, ha a lányoknak nincsen fütyijük, akkor ők hogyan pisilnek? - Tudod, a lányoknak ott, azon a helyen a fütyi helyett egy rózsa van.
- Rózsa? - ámuldozott Kiki. - Ez csak egy elnevezés. Vagy úgy is szokták mondani, hogy punci. És annak a közepében egy kis nyílás van, és azon tudnak pisilni.
- A rózsa szebb elnevezés, mint a punci, vagy a fütyi. És a fütyinek nincs másik neve? - De van. Vesszőnek is hívják.
- A lányoknak rózsa, a fiúknak vessző. Ez nagyon szép, Dadamama.(Forrás:Wittizsu/Szép mese gyerekeknek szerelemről, szexről / Fotó:imgkid.com)