Jump to content

Nem vagy önző, ha gyermeked nélkül szeretnél aludni

2018. 06. 10. 19:00

Az első gyermek születése előtt majdcsak minden nőnek megvan a határozott elképzelése és véleménye arról, hogy gyermekét hogyan fogja nevelni. Aztán jön a gyakorlati rész, amelyet nehezebb kivitelezni, mint megálmodni.

A gyerekvállalással megváltozik főleg a nő, de a család élete is. Még mielőtt világra jönne gyermekünk, hallhatunk olyan rémtörténeteket, hogy a gyermek születésével mennyire felborult a házaspárok élete, a kicsi hasfájós, sírós, rossz alvó. Ha valamitől tartanak a szülők, akkor az, hogy a kicsi teljesen fel fogja borítani megszokott, nyugodt éjszakáikat.
Eleinte mindenképp, hiszen néhány óránként szoptatni kell a babát, azonban később már bizonyos feltételek jelenléte mellett jó alvó is lehet. Nemcsak a gyerkőctől függ, hogy csecsemőkét, kisgyermekként jól alszik-e általában, hanem az édesanyától, szülőtől is.
A kialvatlan csecsemő nyűgös. De a kialvatlan, nyűgös csecsemő szülei épp olyan nyűgösek lehetnek. Pláne, ha ez az állapot huzamos ideje fennáll. A kialvatlanság rányomhatja egész napunkra a bélyegét. Ilyenkor szinte semmi másra nem vágyunk, mint egy, csak egyetlen egy nyugodt éjszakára, amikor kialudhatjuk magunkat.
Ha semmilyen betegség nem áll a háttérben, akkor csak arról van szó, hogy azért nem alszik jól a baba, mert nincs megtanítva arra, hogy egyedül aludjon.
Vannak édesanyák, akik tudatosan szokatják maguk mellé kicsijüket, mert eleinte a szoptatáshoz igazodnak így. Mennyivel kényelmesebb, hogy az éhes babát úgy etetik meg, hogy ki sem kell kelniük az ágyból? Mire észbe kapnak, addigra már ki sem tudják rakni gyermeküket az ágyból, a saját, nyugodt kis kuckójukba. Édes úgy aludni, hogy gyermekünk mellettünk van, de melyik anya nem alszik ilyenkor úgy, mint aki nem is alszik? Minden apró mozdulatra és hangra felkelnek, élére fekve alszanak az ágyban, hogy a picinek minél nagyobb és kényelmes helyet biztosítsanak. Telnek a hetek, a hónapok vagy akár az évek, és az édesanya – akár apával együtt – jó ideje már nem aludtak egy kiadósat.

Felnőttként már kidolgoztunk magunk számára stratégiát az elalváshoz. Van, aki tévén alszik el, van, aki a sötét, csendes szobában, míg mások számára a könyv a legjobb altató. De a babák nem élhetnek ezekkel az eszközökkel, így azt használják, amit tudnak: a sírást. Sírnak, mert egyedül érzik magukat. Különösen igaz ez azokra a babákra, akik mindig kézben vannak, valaki mindig hurcolja őket. Egyes babák csak akkor hajlandóak elaludni, ha érzik valaki társaságát és esetleg még a babakocsi is gurul alattuk. Ezek a szülők hamar rájöhetnek, hogy ez hosszú távon nem lesz jó.
A jó alvó gyermeket következetességgel, rendszerességgel tudatosan lehet azzá tenni. A nem jó alvó, esténként sűrűn felébredő és síró kicsiket is át lehet nevelni. Ha már beállt egy bizonyos rendszer, még ha az nem is a legjobb, azt felül lehet írni. Igaz, hogy végtelen türelem szükséges hozzá, de hosszú távon megéri. Fontos a gyermek kiegyensúlyozott fejlődéséhez a nyugodt alvás, és ez igaz a család többi tagjára is. Lehetséges, hogy napokon vagy akár heteken keresztül az esti elalvás rituáléját az fogja jelenteni, hogy a saját szobájában, saját ágyában lefektetett babát néhány percenként meg kell nyugtatni, simogatni, de ezzel is csak azt jelezzük számára, hogy nincs egyedül.

Sok édesanya érzi magát önzőnek amiatt, hogy legfőbb vágya egy kiadós alvás. Nem, nem önzőség, azonban a szülőknek sok türelmet kell táplálniuk gyermekük felé, hogy jó alvóvá tudják tenni.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: lelkielet.co.hu | képek: momjunction.com, goodhousekeeping.com, tenor.com)