Diákként hányszor mérgelődtünk a tananyag felett gubbasztva, hogy miért kell éppen azt megtanulni, hiszen a való világban abból semmit nem fogunk használni, igaz? Sokkal több időt fektettünk az ezen való mélázásba, olykor pedig dühöngésbe, mint amennyi energiát annak elsajátítására fordítottunk.

A diákok általában kételkednek abban, hogy amit éppen tanulnak, azt valaha a felnőtt életükben hasznosítani tudnak majd. A fő tantárgyak márpedig végigkísérnek tanulmányaink során, így a matematika is, ami sokak számára maga a mumus. Vért izzadnak a tanárok, hogy a tudást a gyerekek buksijába tuszkolják, és izzadnak a diákok, hogy túléljék a tanévet. No, persze nem mindenki veszi nehezen a matematika adta kihívásokat, de még talán bennük is megmoccan az a kérdés, hogy ezt miért kell megtanulni?
Tetszik, vagy sem, a matematika fő tantárgy, amely végig életünkben van, amíg középiskolai tanulmányunkat be nem fejezzük. Magasabb szintű végzettség megszerzéséhez már nem biztos, hogy kelleni fog, de ez függ a választott szaktól, szakmától.
Nem is kell felsőfokú intézményben tanulni ahhoz, hogy a számokkal és a számolással találkozzunk. Hétköznapi feladataink közé tartozik a bevásárlás, amelyet már a gyerekek is végeznek, hiszen a szülők elküldik boltba csemetéiket, de az iskolai büfében is vásárolhatnak. Mire mennénk számolás nélkül?

A számok világával majdcsak mindenhol találkozunk, de még a kétkezi munkát végző szakembereknek is sűrűn kell számolniuk. A festőnek fel kell becsülni, hogy az adott alapterületű helyiség kifestéséhez mennyi festék szükséges. A varrónőnek is tudnia kell, hogy hány méter anyag kell egy ruhához.
Való igaz, hogy nem használjuk folyton a másodfokú egyenletek megoldóképletét mindennapjainkban, azonban az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, az űrmértékek ismerete alapja annak, hogy elboldoguljunk az életben. A matematika órán tanultak többször felbukkannak az életünkben, mint azt gondolnánk. Amikor az életünkben egy útelágazáshoz érkezünk, döntenünk kell, hogy merre menjünk tovább. A érvek és az ellenérvek cikáznak az agyunkban. Számba veszünk mindent, és amelyik mellett több jó szerepel, arra fogunk hajlani. Használjuk a matematika órán tanultakat a konyhában is, hiszen az ételek elkészítéséhez kiszámoljuk és kimérjük a hozzávalókat. Ha módosítunk a recepten, mert dupla adagot készítünk, akkor szorzunk. Amennyiben az eredeti recepthez képest csak fél adagot készítünk el, akkor osztunk. Átváltjuk a mértékegységeket, mérünk.
Amikor zenét hallgatunk, agyunkban ugyanúgy bekapcsol a matematikai gondolkodás a ritmusnak köszönhetően. Akarva és akaratlanul is matekozunk, de zenehallgatás közben kevésbé aggódunk azon, hogy annak nincs értelme.
Be kell osztani időnket, és felnőttként tapasztaljuk, hogy ebből van a legkevesebb. Osztjuk, szorozzuk saját időnket, hogy mindent el tudjunk végezni. Kalkulálunk, tervezünk, matekozunk.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!