Jump to content

Közeleg az iskola – álom vagy rémálom?

2018. 08. 20. 19:00

Az augusztus 20-i ünnep után mintha egy szempillantás alatt szeptemberhez érnénk, és szinte átmenet nélkül nyílnak meg az iskolák kapui a diákok előtt. Sokak örülnek ennek, de vannak gyerekek, akiknek a gyomra már görcsbe rándul.

Az iskola kezdetét érezteti, hogy az időjárás is ősziesre vált, kiürül a szülők pénztárcája azzal, hogy a gyerekeket felkészítik az iskolai tanévre és a gyerekek is megtelnek izgalommal. Ha szerencsénk van, akkor tényleg csak izgalommal teli indul a tanév kezdése, és nem szorongással.

A legkönnyebb helyzetben talán a most iskolába kerülő kisdiákok szülei vannak, hiszen a 6-7 éves gyerekek még lelkesek. Éhesek a tudásra, hajtja őket az a vágy, hogy végre kipróbálják magukat, milyen az, amiről annyit beszélgettek az oviban. Még a nagy várakozás ellenére is megtörténhet az, hogy nem az elképzeléshez igazodik a valóság, az apró kisdiák szemben találja magát a feladatokkal, szabályozásokkal, az új osztálytársakkal, közeggel, és nem biztos, hogy rugalmasan veszi az akadályokat. Tetszik vagy sem, az iskolaéretté nyilvánított és iskolaköteles korú gyerekek elsődleges kötelezettsége nem az, hogy gyerek legyen és játsszon, felfedezzen, hanem hogy tanuljon. Tekinthető ez úgy, mint munkahely. Mint ahogy a felnőttek számára sem egyformán jól indulnak a munkanapok, úgy a gyerekektől sem várhatjuk el, hogy mindig és minden flottul menjen. Sőt vannak olyan diákok, akiknek nemcsak egy-két sikerül rosszul, hanem legszívesebben messziről elkerülnék az iskolát, egyáltalán nem bánnák, ha soha többet nem kellene az iskolába járniuk (nem feltétlenül a tanulás miatt).

Emlékezzünk csak vissza saját gyermekkorunkra. Hányszor támadt bennünk az az érzés, hogy milyen jó lenne otthon maradni. Talán emlékszel még azokra a pillanatokra is, amikor minden színészi tehetségedet bevetve igyekeztél meggyőzni szüleidet, tanáraidat és talán még az orvost is, hogy beteg vagy. Ennek az időszaknak viszont már vége, és felnőtt fejjel talán meg is szépültek az iskolai emlékek, ezért amikor a saját gyerkőcünkkel kell játszmázni, egészen másképp tekintünk a helyzetre.

Azt várnánk, hogy minden kisgyereket magával ragad az iskolai élet varázsa, de ez nem így van. A nagyobbak pedig már jól tudják, hogy mi vár rájuk az iskola falain belül. Sőt, néhány gyerkőc kimondottan szorong az iskolában. Van, akivel meg sem szerettetik a tanulást, és a jegyei miatt szenved, van, aki szeret tanulni, de maga felé is nagy elvárásai vannak, ezért, ha nem a tervezettnek megfelelően megy valami, akkor kudarc éri. A tanulás mellett azonban az iskolai társaság, vagy annak hiánya is okozhatja, ha minden reggel a gyermek ellenállásával, az iskolától való elzárkózással találkozunk. Okozhatja ezt az, ha gyermekünket csúfolják a többiek (vagy elég csak egy gyerek ehhez), netalán magányosnak érzi magát.

Bármi is legyen annak oka, hogy a gyermek nem szeret iskolába járni, azt nem szabad a szőnyeg alá söpörni. Ha a mindennapokba beférkőzik a szorongás, az a gyerekek életét éppúgy megkeserítheti, mint egy felnőttét. Oka van annak, hogy nem akar iskolába járni, nem elég azzal megoldani, hogy ez kötelező kötelessége. Érdemes az okokat feltárni, utána járni, mert az iskola az a hely, ahol a gyermekkoruk jelentős részében kötelezőek járni.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: lelkielet.co.hu | képek: franchiseindia.com, pinterest.com, independent.co.uk)