Saját környezetünkben vagy akár életünkben is tapasztalhatjuk, hogy két testvér milyen nagy hasonlóságot mutathat még akkor is, ha nem ikrek, pláne nem egypetéjű ikrek, míg más esetekben a hasonlóság semmi jele nem fedezhető fel testvérpárok között.

A genetika ugyanis nagyban beleszól abba, hogy felmenőinktől miket hozunk magunkkal, legyenek azok külső vagy belső tulajdonságaink.  Ráadásul ezt még alakítják egyéb tényezők is.

A mondás szerint a barátainkat meg választhatjuk, de a családunkat nem. Így készen kapunk egy vagy több testvért, és ami biztos, hogy nem leszünk egyedül.

Ahogyan elfogadható az, hogy minden gyermek más személyiség, úgy azt is el kell fogadnunk, hogy minden testvéri kapcsolat is más lehet, mert annak alakulása sok mindentől függ. Szükséges a jó családi háttér, a megfelelő neveltetés, habár még ennek ellenére is általános konfliktus lehet több gyermek nevelése esetében az, hogy a csemeték nem érzik egyenlőnek azt, amit kapnak és a bánásmód sem hasonló. Kétségtelen, hogy a szülők mindenből azonos mennyiséget szeretnének gyermekeiknek adni, ám ezt nem biztos, hogy mindenki így érzékeli. Ez természetesen konfliktus forrása lehet, és még felnőttkorban is ezek a sérelmek bugyoghatnak fel.

A tesók közötti nagy korkülönbséget megélhetik jól vagy rosszul a gyerekek. Az időben nagyobb távolság eredményezheti azt, hogy nem tudnak egymással azonosulni a gyerekek, ezért lényegében mindegyikük mondhatni egykeként éli az életét. A nagytesó azonban jelentheti azt a személyt is, aki sokat foglalkozik a kicsivel, mintha már maga is a szülői szerepre készülne.

A tesók többsége el tudja mondani kapcsolatukról, hogy bár szeretik egymást, de mindig is voltak közöttük harcok, csatározások. Mindenki küzdött a saját térfeléért, a saját igazáért. Felnőve azonban mégis visszataláltak egymáshoz. Sőt talán felnőttként sokkal jobban szereti egymást az a testvérpár, aki gyermekkorában sokat veszekedett.

A testvérünket nem választhatjuk meg, hiszen készen kapunk valakit magunk mellé. A testvér nem is az a személy, aki ellen küzdenünk kell, feltéve, hogy ehhez nem járulnak hozzá a szülők, a neveltetés. Testvérnek lenni sokszor nem egyszerű.

Az, hogy milyen a gyerekek közötti kapcsolat, függ a neveltetéstől és a korkülönbségtől is. A sokáig egyeduralmat élvező első gyermeket fel kell készíteni a kistesó érkezésére, megszületése után pedig extra figyelmet érdemel az új családtagon kívül a már meglévő gyerkőc is. Ez nemcsak az anya, hanem az apa feladata is.

A testvérünk igazi kincs, hiszen még a szülők sem ismerhetnek annyira, mint a testvérünk.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!