Mit is jelent a finommotorikus képesség?
Finommotorikus mozgásnak nevezzük, azokat a mozgásokat, amelyek viszonylag kis erőfeszítés ellenére, (szűk határok között) nagyfokú pontosságot, figyelmet és gyorsaságot igényelnek.
A finommotorika az óvodától az iskola alsó osztályáig végig fejlődik. Az írástanulás, a rajzolás, a technika órák, mind-mind ezeket a képességeket fejlesztik. A kor előrehaladtával nem csak a kézügyesség fejlődik, de a szem-kéz-láb koordináció is finomodik. A gyerekek egyre ügyesebbek lesznek, míg kezdetben segítséggel, kapaszkodással közlekednek, később önállóan tudnak majd menni, lépcsőzni, lábujjhegyen járni, futni...stb.
A gyermekek motoros fejlődése a neuromuszkuláris érési folyamatok függvényében alakul. Neuromuszkuláris folyamatnak nevezzük a mozgást vezérlő központi idegrendszer, és a működő izmok közötti kapcsolatot. (izom -ideg kapcsolat). A gyermekek az alapvető mozgásformákat, az egyensúlyérzéket, a testtartást, a magabiztos járást, az első 1-2 évben sajátítják el. Ezek mind a motoros tanuláshoz köthetőek.
3-6 éves korban, mikor az alap mozgásokat már sikerült elsajátítani, hangsúlyossá válnak a finommotorikus mozgásformák. Végezetül 7 éves korra teljes mértékben kifejlődnek ezek a mozgások, melyek hozzásegítik a gyermeket az iskolai tanuláshoz. Előfordulhatnak problémák, amennyiben a finommotorikában koordinációs zavar keletkezik, ekkor az íráskép megváltozik, nehezen tartják a sorközt, a betűk egyenetlenné válnak, az íráskép torzul, erőssé válik az írásnyom, nehezükre esik a vonalvezetés.
A mozgás és az idegrendszer szoros kapcsolatban áll egymással, ha normálisan működik az idegrendszer, az idegeket érintő hatások, gyorsan és hatékonyan adják át az ingerületeket, melyek szükségesek a megfelelő mozgásfolyamatok végrehajtásához. A finommotorikus mozgások is a mozgásfejlesztés csoportjába tartoznak. Játékos fejlesztő tevékenységekkel javíthatóak.
Milyen módszerekkel fejleszthető a finommotorikus mozgás?
A szülők és a gyermekek játékosan különféle módon fejleszthetik az íráshoz szükséges finommotorikus mozgásokat. Az anyukák a hétköznapokon fogják be a gyermekeket a konyhai tevékenységekbe, ugyanis a szeletelés, tojás felverés, hús panírozás, zöldségmosás, aprítás, pucolás, mind hozzásegít az aprólékos, odafigyelést és kézügyességet igénylő mozgások fejlesztéséhez.
Másik remek módszer, a színezés és a rajzolás. Üljünk le gyermekünkkel délutánonként és rajzoljuk le, kinek mi tetszett a legjobban a napban, vagy milyen napunk volt. Így nem csak új élménnyel gazdagíthatjuk a gyermekeket, de az együtt töltött idő is kölcsönösen hasznunkra válik. A gyurmázás szintén jótékonyan hat, ugyanis a gyermek kreativitása és fantáziája mellett, a mozgása is fejlődik. Hiszen kedvére formázhatja, lapíthatja, gömbölyítheti, csapkodhatja, nyomkodhatja, lapíthatja a gyurmát. Írjunk néhány egyszerű szót vagy betűt, és kérjük meg a gyermeket, hogy másolja le őket, legalább egy füzetlapon keresztül. Így nem csak az írást gyakorolhatja, de arra is fény derülhet, ha valamilyen problémája lenne.A festét is remek program, fessünk kanyargós, egyenes, cikkcakkos, vonalakat, kérjük meg a gyermeket, hogy fessen hasonlót. Gyöngyfűzéssel, hajtogatással, fonalfonással, szintén javíthatóak a finommotorikus mozgások.
