Az anyós márpedig mindennapi szóhasználatunk lehet, hiszen ha párunk van, és még él az édesanyja, akkor mindenképp van anyósunk is. Már csak azt nem mindegy, hogy ezt a szót hogyan használjuk, milyen hangnemben és milyen mögöttes tartalommal.

Az anyós, a párunk édesanyja ugyanolyan ember mint bárki más. Azonban ahogy az emberek eleve nagy különbségeket produkálhatnak viselkedésükben, habitusukban, ez ugyanúgy igaz az anyósokra. Aki szerencsés, annak az anyósa egyben egy olyan személy, mintha lenne egy másik anyukája, egy másik nagy segítsége. Némelyik anyós egyszerűen csak nem szól bele a gyermeke életébe, hagyja, hogy saját belátásuk szerint cselekedjenek a párjával, így nem rossz a viszony, annak ellenére, hogy nem is túlságosan bensőséges a kapcsolat. És persze vannak azok az anyósok, akikről az anyósviccek is szólnak. A rendőr, a szőke nős tréfák mellett igencsak nagy népszerűségnek örvendenek az anyósokról szóló viccek, és sokan a saját bőrükön is tapasztalják, hogy milyen a háznál egy "jó" anyós. Vannak azok a szerencsés emberek, akik habár tudnak nevetni az anyósvicceken, azonban azonosulni egyáltalán nem, mert olyan mázlisták, hogy nagyon jó kapcsolatot ápolnak párjuk édesanyjával. Azonban, ha arra építünk, hogy minden történet, vicc, pletyka alapja igazság, akkor az anyósviccekben is van igazságalap. A viccek természetesen nagy túlzásokat tartalmaznak, mint ahogy egy történet elmesélésekor is hozzárakhatunk, elvehetünk a valóságból ahhoz, hogy még érdekesebbé tegyük.

Ha jó a kapcsolatunk az anyósunkkal, ha nem, mégis annyi, de annyi negatív történetet lehet hallani az anyósokról, hogy elgondolkodunk azon, mindenki ilyen szerencsétlen? Minden anya gonosszá, akadékoskodóvá válik, ha a gyermekük mellett megjelenik egy társ, aki "ellopja" gyermekét mellőle? A vicceken ugyan nevetünk, de ha belegondolunk, hogy mennyi anyósvicc született már, akkor azon is töprenghetünk, hogy tényleg ennyire rosszindulatúak, elviselhetetlenek az anyósok? Alaptalanul nem születne ennyi vicc.

Márpedig az anyósok is anyák. Nem a saját anyukánk, de azé az emberé, akit nekünk szült a világra, akit olyanná nevelt, akibe mi beleszerettünk. Akkor mégis miért nem szeretjük az anyukáját? Jól tudjuk, hogy a párunk szülei, családja az a közeg, amelyik képes hatni a házasságra, és ez sajnos nem mindig pozitív változást jelent. Természetesen erre képesek a mi szüleink, családunk is. A mi anyukánk a párunk anyósa, akik között ugyancsak lehet rossz a kapcsolat.

Az anyósokról eleve él ez a negatív sztereotípia, amelyet tovább erősítenek a másoktól hallott sztorik és az anyós viccek is, annak ellenére, hogy nem minden vő, meny kapcsolata rossz az anyósával. Az anyóshoz való hozzáállásunkat azonban már a viccek is befolyásolják, és ha egyszer tényleg negatívumot tapasztalunk az anyós felől, akkor magunkban nyugtázzuk, hogy törvényszerű. Amiről a viccek szólnak, vagy mások mesélnek, az lényegében velünk is be fog következni.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!