Az agy-számítógép interfész, az agy és a számítógép közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz, mely segít a páciensek gondolatait olvasva közvetíteni, igen-nem válaszokat adva,a feltett kérdésekre. A PLOS Biologyban publikált kutatás szerint, a módszer segítségével a kutatásban részt vevő német páciensek az orvosok tudtára adták, hogy állapotuk ellenére is

A páciensek előrehaladott stádiumú amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvednek, a betegség miatt, agyuk nem képes irányítani izmaikat. Ezek a betegek gyakorlatilag a testük börtönében élnek, képesek gondolkodni, de képtelenek megmozdulni vagy beszélni. Vannak olyan betegek, akik a szemüket tudják mozgatni, de a kutatásban résztvevő betegek állapota ezt nem tette lehetővé. Az agysejtek aktivitása meg tudja változtatni a vér oxigénszintjét, aminek következtében megváltozik a vér színe. A tudósok az úgynevezett közeli infravörös spektroszkópia eljárással figyelték az agyban áramló vér színét, miközben feltették az eldöntendő kérdéseket. A számítógép 75%-os pontossággal tudta megállapítani a pontos választ. Ennek megfelelően többször is feltették a kérdéseket, hogy teljesen biztosak legyenek a páciens válaszában.

Természetesen ezeknek a betegeknek az életminőségük miatt is fontos, hogy lehetőség legyen a kommunikáció bármely formájára. Nekik óriási előrehaladás, hogy képesek igennel és nemmel válaszolni a feltett kérdésekre.

A bezártság szindrómán átesett páciensek szerint, hatalmas különbséget jelent, ha képessé válnak a kommunikációra. A 39 éves Kate Alatt, egy stroke után került ilyen állapotba, és öt hónapig szenvedett bezártság szindrómában. Ő pislogással tudott kommunikálni a barátaival: az egy pislogás igent, a két pislogás nemet jelentett. A kommunikációnak ezt a formáját olyan kérdésekben használják, például amikor azt akarják megtudni, hogy vannak-e fájdalmai a betegnek, vagy szeretné-e, ha a családja meglátogatná.