Egyértelműen itt a tavasz, itt a friss szerelmek ideje! Fiatalok – és sokszor idősebbek is – gyakran teszik fel a kérdést valóban szerelem, amit érzek? A válasz nem egyszerű. Ami szerelemnek tűnik, lehet, hogy nem több a másik iránt érzett vonzalomnál. Míg egyesek igen gyorsan és gyakran képesek beleszeretni valakibe, majd kiszeretni az illetőből, addig mások csak testi vonzalmat éreznek aktuális partnerük iránt. Kamaszkorban, amikor a romantikus szerelem vadonatúj élményként jelenik meg, nehéz pontosan tudni, mit is jelent az új érzés.
Általánosan elfogadott vélemény, hogy az életkor előrehaladtával azért változik meg az alvásunk, mert egyre kevesebb pihenésre van szükségünk. Holott az alvással töltött idő csökkenése, töredezettsége, a rendszertelen felébredések és a mindezekből fakadó kellemetlen nappali tünetek hátterében számos időskorban bekövetkező testi-lelki változás, megbetegedés állhat. Az évek múlásával egyre nehezebbé válik az elalvás, gyakoribbak az éjszakai ébredések, és mind több időt igényel a visszaalvás.
Az influenzával, kiütésekkel, allergiával, hányással vagy éppen a magas vérnyomással szinte azonnal orvoshoz fordulunk. Ez természetes, az azonban már nem, hogy azzal a megbetegedéssel, melyről bár kevesen ismerik be hazánkban, hogy valós problémát jelent, mégis sokakat érint, már nem megyünk orvoshoz. Ez pedig nem más, mint a depresszió. Az Egészségügyi Világszervezet okkal nyilvánította a társadalom negyedik legsúlyosabb betegségének 1997-ben, a helyzet pedig azóta csak romlott. Sok esetben orvosi segítség nélkül lehetetlen kilábalni az érzelmi életet érintő, és nagyon gyakran testi tünetekkel is együtt járó betegségből.
A depresszió olyan tartósan fennálló, rosszkedvű, szomorú, fáradt állapot, amelyben a világ kietlennek, a nehézségek leküzdhetetlennek tűnnek. A depresszió nagy szenvedés a betegnek, és a környezetének is. Ez a hangulatzavar nagyban befolyásolja a beteg étvágyát, alvását, munkaképességét, a személyes kapcsolatait, az életről alkotott felfogását. A biológiai szervezetek egyensúlyának fenntartásában kulcsfontosságúak a biológiai ritmusok. Az evolúció során a faj fennmaradását szolgálták, felkészítették a szervezetet a természetes ritmusok, például fény–sötétség, apály–dagály váltakozására. A biológiai ritmusok lehetnek közel 24 órás (cirkadián), 24 óránál rövidebb (infradián) és hosszabb (ultradián) meghatározottságúak.