Már megint. Milyen hamar érkezik. Megint. És annyiféle volt az ünnep.

Egyszer kinősz majd az olcsó macsókból…Egyszer majd megérted, valami igazira vágysz, nem csak...

Clara Null számol be a következőkről: „A vasárnapi iskolai csoportommal a Tízparancsolatot tanultuk. Amikor a »Ne paráználkodj!« parancsolathoz értünk, azon töprengtem, hogyan magyarázzam el ezt a gyerekeknek. Egy hétéves kislány jelentkezett, majd megkérdezte, mit jelent az elkötelezettség? Valóban, ez a lényeg, mert ha az elkötelezettség helyett az ösztöneidre hagyatkozva élsz, azt megszenvedi a házasságod.” Az elkötelezettség szót legjobban a házassági fogadalommal lehet jellemezni. Emlékszel még rá?

Arra mindannyian emlékszünk, hogy hol és mikor kötöttünk házasságot, de azt néha elfelejtjük, hogy miért. Isten azért teremtette Évát, mert tudta, hogy Ádám magányos és nem teljes nélküle.  Tehát, ha a házasság célja a közelség, akkor a házasság ellensége a távolság. Gondok akkor támadnak, ha arra számítasz, hogy házastársad majd minden szükségedet betölti. Erre egyedül Isten képes!

"... Ami a legjobban fáj, az legtöbbször a rosszul működő párkapcsolat. Sokan beletörődnek a rossz helyzetbe - legalább van valakijük - mások úgy döntenek, nem adják fel, küzdenek, ha másképp nem megy… Azt hiszem – persze messze nem tudhatok mindent – a lényeg mégiscsak az, hogy ha bármi okból elmúlik a szeretet, csak a hibákat látjuk a másikban. Persze a dolgot a másik oldalról is megközelíthetjük: sok hibáját látjuk a másiknak, ha nincs bennünk szeretet iránta.